A márvány dombormű, ami Zala Györgynek, a 'a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mesterének' állít emléket, Ligeti Miklós alkotása.
Sajnos ennél sokkal több adatot nem is sikerült fellelni. Mazányi Judit doktori disszertációjának 372. sorszámú tételénél olvasható megjegyzés szól még az alkotásról: 'L.M. egy korai domborművét helyezték el 1945 után.'

Ahogy a disszertáció is kitér erre, a két művész között tartós munkakapcsolat volt. A dombormű témája értelmezésem szerint a szobrászattal feltétlenül kapcsolatba hozható, amikor megidézi a híres 'klasszikus' milói Vénusz alakját.

Zala Györgyre (1858 – 1937) emlékeztek idén, halálának 75. évfordulója alkalmából (ld. az egyéb információknál idézett cikket). Művészetét jelenleg 58 alkotás idézi a Szoborlapon: http://www.kozterkep.hu/a/1805_Zala%20Gy%C3%B6rgy

Kiegészítő, a hozzászólásokat is megerősítő információk: „Zala Györgynek 1968-ban, a Kerepesi temetőben felállított síremlékét Lendva magyar közössége 1999-ben közadakozásból felújíttatta. Lelketlen sírgyalázók 2006 tavaszán lelopták Aphroditét ábrázoló bronz medalionját. A lendvai vár emlékszobájában őrzött fotó alapján Szabó Tamás által márványba faragott tondó került a síremlékre.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezésében Gedai István alelnök és Zsigmond Attila a Budapest Galéria igazgatója avatta fel 2008. április 16-án, a művész születésnapján.” Borbás Györgytól, "A Millennium szobrásza Zala György" írójától http://epa.oszk.hu/01300/01306/00099/pdf/EPA01306_Szin_2009_14_03_junius_090-097.pdf

---

Hivatkozva Wehner Tibor: Modern Magyar szobrászat 1945-2010 könyvére, a márvány dombormű Szabó Tamás rekonstrukciója, 2008. Az eredeti bronz dombormű volt, melyet a következő linken meg lehet tekinteni http://www.agt.bme.hu/varga/foto/kerepesi/zala.html

A Kerepesi Temetőt az '50-'60-as években, át kívánták alakítani a szellemi és politikai elit számára egy zárt temetkezési hellyé. Ez egy nagyon szép gondolat volt, mert ott nyugszik az újkori Magyar történelem.
Ehhez azonban rendet kellett csinálni. Kiderült, hogy van egy csomó sír, amin nincs reprezentatív síremlék. Mint ahogyan Zala Györgyén sem volt.
Zala Györgynek nagy tisztelője, barátja volt Ligeti Miklós. Míg meg nem kapta a várbazári műtermeket, nála dolgozhatott. Ebből az időből származik az a bronz dombormű, is mely 1895-'97 között készült, és a legendárium szerint a milói Vénuszt kezében tartó hölgyet nagyon figyelő férfiember tudja, hogy mit szemléz.
Valószinüleg a Szépművészeti Múzeumon keresztül, az MNG-hez került, onnan került Zala György sírjára. Az építészeti tervezés nem tudom kinek a munkája. Egy bordás műkő paravánra került a bronz tondó, a sírt szintén műkőből készült keret kelöli ki. 1991-ben ilyen volt az emlék, erről egy xeroxot feltöltöttem.
Talán így nem volt elég elegáns, ezért a link alatt látható módon, a műkövet kicserélték csiszolt márványra, melyről a színesfémgyűjtők lelopták a plakettet. Ez a '90.es évek közepén lehetett, mert kerestek a Galériából, hogy nincs-e fotóm a domborműről, mert így jártak. Sajnos nem volt, s így alakult ki a mai változat.

---