Kalandos útja és története kerekedett ki ennek a szobornak.
1919 júliusában, miután a románok átkeltek a Tiszán és megszállták a várost (77 napig húzódott itt a front) rommá lőtték a Szolnoki Művésztelepet és a Vártemplomot is. Több alkotás megsemmisült, viszont néhányat sikerült megmenteni. Ezek közé tartozott Ligeti Miklós alkotása Wlassich Gyula bronz mellszobra is.
A szocializmus alatt megkezdődött a romos művésztelep állagmegóvása és részleges újjáépítése. Ennek során kerültek elő a megmenekített alkotások is, így a Wlassich szobor is. Ezek később (leltári azonosítok nélkül) bekerültek a Damjanich János Múzeum alagsorába és várták sorsukat.
1913-ban a Művésztelep 10 éves jubileumán tartott ünnepségeken a Művésztelep parkjában több szoborportrét avattak, többek között a szponzoráló miniszter szobrát is. A portré valamikor a század elején készült, modell után a szokásos gyors mintázással. Az alkotó díszmagyarral megadta a miniszternek, ami a pozíciójának kijárt, ugyanakkor, mintegy ennek ellentételeként a modell le nem tagadhatóan mosolyog a bajusza alatt, amit főleg abban az időben nem tettek szobrok. Politikusok meg főleg nem, ami bizonyítja, hogy Wlassits Gyula vallás és közoktatási miniszter; emberből volt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wlassics_Gyula
Az alkotó Ligeti Miklós – bár Budapesten a Várbazárban volt műterme – a századfordulót az országban másodjára alapított Szolnoki Művésztelepen töltötte.
A Művésztelep 2013-ban ünnepelte 111. évfordulóját, s történetében először volt, hogy ilyen nagy számban mozdítsanak ki alkotásokat a város, a megye határain túlra, egy másik országba: a kincses városban ugyanis 130 művet tekinthetett meg a közönség, s ez alkalommal Erdélyben, Kolozsváron a Minerva Házban mutatkozott be. A megnyitó 2013. május 23-án volt.
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/12817-bemutatkozott-kolozsvaron-a-111-eves-szolnoki-muvesztelep
Kolozsváron kiállítandó anyag összeállításakor lajstromba került a Wlassich szobor is, amelyet Pogány Gábor Benő szobrász újított fel, azaz tette kiállíthatóvá.
A híradásokban, filmeken és fotókon ismerte fel ezen anyag összeállítója; épségben megvan az elveszettnek hitt alkotás !!!
Íme a mellékelt fotók, egyenlőre a múzeum egyik irodájában. Végleges helye hol lesz ? Szóba került az eredeti helye a Művésztelep parkja, de félve a színesfém tolvajok ténykedésétől, biztosabb helye lenne a múzeum kiállító helységében !?
A történetbe keveredett egy érdekes „csavar” is. A Múzeum kiállító tárlatán még 2008-ban a Dél-Afrikában élő Barbara Goldin, Borbereki leánya és Sarah unokája Borbereki-Kovács Zoltán alkotásait kereste fel Magyarországon, s így Szolnokra is eljutott.
https://picasaweb.google.com/104809861675645222481/BorberekiZoltanHungary2008
Itt találta meg és fotózta Lippich Gusztáv szobrát (aki 1899-ben a vármegye főispánja volt) akit tévesen Wlassich Gyula szobrának címkéztek felt, amely még ma is megtalálható ebben a formában. Felvállaltam, hogy értesítést küldök Borbereki leányának a helyesbítésről

---