1908. április 4-én a Magyarország mínuszos hírben tudósította olvasóit, hogy lezárult Tóth Béla síremlékére a gyűjtés, 20 000 korona gyűlt össze e nemes célra. A kivitelezéssel jó barátját, Ligeti Miklós szobrászművészt bízzák meg, hogy készítse el azt márványból.
A Pesti Napló ugyanez év július 19-én a már az elkészült emlék bemutatásáról számol be. Bár csak egy művészi sírkőre számítottak, ehelyett egy másfélszeres életnagyságú álló szobrot készített Ligeti, mellyel a publicista iránti impresszióit kívánta kifejezni. Ez, mint azt az emlékbizottság tagjai elmondták, meglepte őket, hiszen a századelőn nem volt szokás temetőben aktot kihelyezni, de mint abban megegyeztek, ez a szobor ékesszólóan ábrázolja Tóth Béla író–publicista lelkét, vagy ha úgy tetszik: habitusát.
A síremlék egyetlen gondolatot valósított meg: a mindig harcban álló, elszánt és félelmetes erőnek, egy fiatal, szép izomzatú férfiemberrel való kifejezését. Aki ismeri Tóth Béla újságírói tevékenységét, olvasott párat a Pesti Naplóban minden nap lehozott ’Esti levél’ című glosszáiból, annak ez a megoldás természetes, hiszen ez volt Ő. ’Az Igazság harcosának’ hirdeti a talapzaton a felirat. A kezében irónt és papírt tartó, de oldalán pallóst viselő, s a világot piedesztálról figyelő figura így, ebben a formában az, ami.
Ligeti kérte, hogy a bronzból készült alakot a Nemzeti Szalon téli kiállításán bemutathassa.
A bomba akkor robbant.
Az irigyei nekiugrottak, kapott hideget–meleget. Tették ezt nagy örömmel, hiszen ez volt a fiatal művész legtermékenyebb és sikeresebb korszaka, amikor irigyei számosan voltak.
Végül is, 1909. mindenszentek napján, déli 12-kor nagyszámú tisztelő előtt avatták fel a síremléket.
Most, 100 év elteltével is sokan tartják furcsának ezt a szobrot a temetőben, merthogy túl pucér. Ott lehajtott fejjel illik közlekedni, az ember megcsendesedik. De erre a figurára mindenki felkapja a fejét. Bevallom, nekem is voltak fenntartásaim vele szemben, de mikor beleolvastam Tóth Béla írásaiba, hallottam róla pár történetet, rájöttem, hogy ennek ilyennek kell lennie. Aki nem hiszi, kövesse a példámat és keresse meg mondjuk a Magyar anekdotakincs című könyvét.

---