Az I. világháború után a piliscsabai katonai tábor elnéptelenedett, de hamarosan tiszti üdülőt rendeztek be területén. 1925 után ismét katonai alakulatok népesítették be a laktanyát: jó elhelyezkedése miatt újra igénybe vették lőterét, s ismét kiképzés folyt falai között.
„Az I. világháborút követő időszakban előtérbe került a gázvédelmi, illetve vegyiharcszolgálat fejlesztése. 1932 októberében Sodró László százados (később ezredes) került a Gázvédelmi Iskola élére, akit a vegyiharccsapat megteremtőjeként tart számon a hazai hadtörténetírás. Az iskola 1935-ben Budapestről kitelepült Piliscsaba Északi táborba, s ettől kezdve itt folyt a gázvédelmi századok kiképzése, s a gyakorlótéren éles vegyiharcgyakorlatokat is végrehajtottak.
A csapatnem fejlődésének eredményeként Piliscsabán, az Északi táborban, 1937. október 1-jén alakult meg Sodró László alezredes parancsnoksága alatt a 101. honvéd gépkocsizó gázvédelmi zászlóalj.”

Az I. világháborúban hősi halált halt vegyi szakcsapatok katonáinak emlékére készült alkotást 1942. szeptember 20-án leplezték le az északi táborban, a mai Pázmáneum területén.
A II. világháború után szovjet csapatok vették birtokba a katonai tábort. Valószínűleg ekkor távolították el az emlékművet.

---