A domborműves emléktábla pontos helye: Budavári Palota C épület, keleti oldal, a középrizalit északi fala. A mészkőből készült táblán Joseph Haydn zeneszerző bronz portrédomborműve, Gerő Katalin alkotása.
A tábla felirata:
E FALAK KÖZÖTT, A PALOTA TRÓNTERMÉBEN
CSENDÜLT FEL MAGYARORSZÁGON ELŐSZÖR, 1800. MÁRCIUS 8-ÁN
JOSEPH HAYDN
ORATÓRIUMA
A TEREMTÉS
A SZERZŐ VEZÉNYLETÉVEL,
JÓZSEF NÁDOR SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL
FELESÉGE, ALEKSZANDRA PAVLOVNA FELKÉRÉSÉRE
AZ ESEMÉNY 210. ÉVFORDULÓJÁN ÁLLÍTOTTA
A MAGYAR HAYDN TÁRSASÁG

A Budavári Palota ezen része az úgynevezett Mária Terézia-szárny, itt volt a trónterem vagy díszterem. Ez a terem ma is létezik és benne a Magyar Nemzeti Galéria kiállításaként gótikus szárnyas-oltárok láthatók. Ennek külső falán helyezték el a Haydn-emléktáblát, mert ez a terem volt a színhelye Joseph Haydn: A Teremtés című oratóriuma első magyarországi előadásának, amelyre a szerző vezényletével került sor 1800. március 8-án. Ugyanez a terem adott otthont 1777 és 1784 között az 1635-ben alapított tudományegyetemnek, miután Nagyszombatból Budára költöztették. Szöveges emléktáblája a Haydn-emléktábla mellett látható.
A zártkörű hangversenyt József nádor 24. születésnapja alkalmából szervezte meg felesége, Alexandra Pavlovna. Az ifjú nádorné még Bécsben kérte fel Haydnt, hogy az ünnepnap előestéjén vezényelje el új, nagy művét (ő és férje is köztudomásúan nagy zenekedvelők voltak). Az akkor 68 éves Haydn már február közepén elindult Budára, hogy a pesti német és magyar hivatásos énekesekből, muzsikusokból és a hozzájuk csatlakozó műkedvelőkből álló zenei együttes végső próbáit irányítsa. Március 8-án este Alekszandra Pavlovna bevezette férjét a fényesen feldíszített, vendégekkel megtelt trónterembe, s Haydn vezényletével felhangzott az oratórium, az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alkotása.
A fiatal nádor nem sokkal korábban, 1800 februárjában vonult be Budára s foglalta el hivatalát. Az akkori hosszú ünnepségsorozat része volt Ludwig van Beethoven egyetlen magyarországi koncertje, amelyre a névnapi ünnepség után két hónappal, 1800. május 7-én a Várszínházban került sor. Azt az eseményt már 1927-ben emléktábla örökítette meg, Haydn budai látogatásáról és koncertjéről azonban csak 210 évvel később készült el az itteni emléktábla. Avatásán Kocsis Zoltán méltatta Haydn jelentőségét.
Kultúrtörténeti és várostörténeti érdekesség, hogy a mű, amelyet akkoriban "Alkotás" címen fordítottak magyarra, két máig élő utca–elnevezést inspirált. A mai Déli pályaudvarral szemben egykor egy két utcára néző városi palota állt. A kapuzata felett elhelyezett domborművön az oratórium előadásának tiszteletére a teremtés képét örökítették meg, benne a kékre festett földgolyóval. Erről nevezték el a palota egyik sarkán elnyúló utcát Alkotás, a másik sarkán elnyúlót Kékgolyó utcának.

---