"Az első írásos emlékek Vésztőt 1350-ben említik először Vejzetheu /Vejszető/ néven.
A Sebes-Körös akkor még szabályozatlan medre a település szélén folyt, időről-időre elöntve a környéket az áradások során. Ekkor a terület egészen Nagyváradig szinte egybefüggő lápos, mocsaras, zsombékos terület, valamint legelő volt. Ebben az időszakban az itt élők fő megélhetési forrása a halászat, pákászat, a nád- és sásfeldolgozás volt, elenyésző mértékben legeltetéses állattartással és növénytermesztéssel is foglalkoztak.

A folyószabályozást, a mocsarak lecsapolását követően egyre nagyobb lett a mezőgazdaságilag is hasznosítható földterület, azonban ezeket a királyok a hűbéreseiknek és az egyháznak adták tulajdonba. Az így művelhető területeken az itteni lakosság jobbágyként, zsellérként, majd cselédként, napszámosként, hónaposként dolgozhatott.
Erre utal az is, hogy igen élénk agrárszocialista mozgalom fejlődött ki a településen, amit az is mutat, hogy 1943. februárjában Vésztőn tartották az első Országos Földmunkás Kongresszust, melyen különböző források szerint mintegy 1000 küldött vett részt az ország minden részéből.
A német megszállás alól 1944. október 6-án szabadul fel és a Rábai-féle Vésztői Köztársaság 1944 decemberétől 1945. február végéig tartott.

A felszabadulás emlékére 1984-ben emlékművet emeltek. A kőoszlop felső részén felszántott földterület, alatta "Vésztő felszabadult" bronz felírat, alul az oszlophoz támasztott kitűzőfák sorakoznak. Az emlékmű hátoldalán 1944 jelzi a felszabadulás évét. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vésztő

Az 1944-es évszám alá helyezett 1991 később kerülhetett fel az emlékműre. Vélelmezem, hogy Vésztő város Önkormányzata 1991-ben a Temes megyei Igazfalvával létesített testvér-települési kapcsolat emlékére került fel az emlékműre.

---