A Hatvani MSZMP-székház nagy, tanácskozó termét díszítette a mára egyszerűen lefestett secco. A rendszerváltozás után átváltoztatták az épület funkcióját. Ide költözött a városi könyvtár. Az addigi belső udvart, ahol az Ády által ma bemutatott Kígyóölő-szobor állt, mára befedték, és nagyon színvonalas kulturális létesítményt hoztak így létre. A belső tereken ma rendezvényeket, kiállításokat tartanak.
Már régen úgy járok fotózni egy-egy kisvárosba, hogy időt szánok, és eleve belekalkulálom a programjaimba a könyvtár helytörténeti részlegének meglátogatását. Így történt ez tavaly ősszel Hatvanban is, ahol minden régi fotóval, és egy ajándék könyvvel lettem gazdagabb a város köztéri alkotásainak kutatása során. A helyiek hálásak, ha érdeklődik valaki a városuk iránt. Egyetlen egy várossal találkoztam az öt év fotózás, kutatás alatt, ahol kifejezetten ellenségesek voltak, és nem voltak hajlandóak segíteni. Az a megyeszékhely, amely megyében Hatvan városa is áll.

Az egész falat betöltő secco főleg munkásalakokat ábrázolt. Sajnos a fotók nem túl jó minőségűek, de azért látszik rajtuk, hogy elég nagyszabású, nagyméretű alkotás volt. A képek a könyvtár anyagából valók, az ő engedélyükkel teszem közzé őket.
A nagy térben ma kölcsönzőtér és olvasóterem van.

---