„A második világháború után a templom a jezsuitákhoz került. Dabóczi Mihály és Győri Dezső 1947-ben és 1948-ban elkészítette Loyolai Szent Ignác szobrát,… .”^[1]
„1947–48-ban korábbi főiskolai évfolyamtársával és barátjával, Győri Dezsővel együtt egy szobrot és tíz domborművet készített a kaposvári jezsuita rendház számára.”^[2]

Néhány momentum a domborműveken ábrázolt jezsuita szerzetesekről:

-Hell Miksa SJ (Selmecbánya, 1720. máj. 15. – Bécs, 1792. ápr. 14.)
„A bécsi egyetemen és az ottani jezsuita obszervatóriumban ismerte és szerette meg a csillagászatot. Három évig a kolozsvári jezsuita akadémián matematikát tanított, két tankönyvet is megjelentetett. 1755-ben királyi csillagásznak nevezték ki Bécsbe. Ott ő alapította meg az egyetemi csillagvizsgálót, melynek az igazgatója is ő lett. Életművében talán a legfontosabbak az itt folyamatosan kiadott évkönyvek, amelyek számos hasznos táblázatot és jelentős tanulmányt közöltek. (…)
Hell Miksa nevéhez fűződik a földrajzi szélesség meghatározásának egy új, máig a legpontosabbak között számon tartott módszere.”^[3]
Az Ő irányításával építették a kolozsvári, az egri, a budai és nagyszombati csillagvizsgálót.

-Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. okt. 4. – Pozsony, 1637. márc. 19.): esztergomi érsek, bíboros, hitszónok, hitvitázó, a magyarországi katolikus megújulás meghatározó alakja, író.
Nagyszombatban és Bécsben papnevelő intézetet alapított, utóbbi ma is működik, lsd.: Pazmaneum.^[4]
A nagyszombati egyetem megalapítója. Jogutódja az Eötvös Lóránd-, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

-Tomcsányi Lajos SJ
1846. dec. 13. Pusztakovácsi. †1926. márc. 2. Budapest
„1915-ben a Szent István Akadémia egyik alapítója lett s annak I. osztályában (hittudomány, bölcselet és neveléstudomány) tevékenykedett.^[5]

-Pray György SJ (Érsekújvár, 1723. jún. 11.-Pest, 1801. szept. 23.)
Többek között neki köszönhetjük a legkorábbi magyar nyelvű nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés ismeretét.
„Az 1195 körül, a kódex törzsszövegével együtt másolt temetési beszéd nyelvtörténeti, stilisztikai és műfajtörténeti szempontból egyaránt különleges jelentőségű. (…)Toldy Ferenc Pray György jezsuita történészről nevezte el a kódexet, aki 1770-ben először hírt adott róla. A pozsonyi káptalan 1813-ban a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának adományozta.”^[6]

-Káldi György jezsuita szerzetes, bibliafordító.
„A Tridenti Zsinat a híveket a Vulgáta használatára kötelezte, Káldi ennek a szövegét ültette át magyarra. 1605. október 11-én kezdte el a munkát és az Újszövetség fordításával készült el először. A teljes művet egy év és 165 nap alatt fordította le. Az 1186 oldalra terjedő írásból ugyanis azt is tudhatjuk, hogy 1607. március 25-én készült el a feladattal. Munkájának kéziratát a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik. Kiadására 1626-ban került sor Bécsben, Formika Máté nyomdájában. A kötet kétezer példányban készült el, a nyomtatásnál a kiválóan képzett tipográfus, Némethi Jakab is segédkezett. Bethlen Gábor fejedelem, Pázmány Péter és a királyi kamara adományai fedezték az első kiadás költségeit.”^[7]
Káldi György emlékére Káld községben domborművet állítottak, kezdeményezője Gyürki László biblikus teológus volt.

-Katona István SJ (Bolyk, 1732. dec. 13.-Kalocsa, 1811. aug. 19.)
„Végrendeletében vagyonát iskolai alapítvány céljaira, a kalocsai szegény sorsú tanulók megsegítésére ajánlotta fel. Könyvtárát a rozsnyói káptalannak adományozta. Gazdag eredeti történeti dokumentumanyagot feldolgozó, 44 kötetes m. tört. összefoglalása máig forrásértékű.”^[8]


Négy templom képe is feltűnik, ezek pedig:
- 1620 COLL. JAURIENSE – A jezsuiták győri temploma, rendháza, amely a mai napig a rendalapító Szent Ignác nevét viseli, így örökölték meg a bencések.
- 1635 COLL. TYRNAVIENSE – A jezsuiták nagyszombati temploma, rendháza kollégiuma.
- 1694 - 1930 QUINQUE- COLLECCLESIENSE – A jezsuiták pécsi temploma.
- 1579 COLL. CLAUDO POLITANUM – A jezsuiták kolozsvári temploma.

---