Bárdosi János (1933-1983) etnográfus röviddel diplomájának megszerzése után került a Savaria Múzeum néprajzi osztályára. Tudományos munkájának része volt az Őrség nagyon speciális településeinek kutatása, a múzeum osztályvezetőjeként igen nagy szerepe volt abban, hogy a Pityerszeren immár több mint három évtizede látható skanzen létrejött, házai-épületei sorra felépültek. Ennek a munkának állít emléket a pad, melynek tervezője a fiatalon elhunyt tudós iparművész lánya volt, a szoborlap érdeklődésére azonban inkább a közelebbi képeken jól látható, a pad támlájába elforgathatóan applikált, kb. 45 cm-es kör alakú dombormű miatt tarthat számot; ez a plasztika Kuhár Róbert ötvösművész munkája. A felnagyított éremnek látszó mű egyik oldalán Bárdosi János portréja kapott helyet, a túlsó oldalán pedig a pityerszeri skanzen egyik jellegzetes épületének képe.

Az emlékpad része annak a komplexumnak, mely ezen kívül emlékoszlopból, táblából áll, egyikük az őrségi településeket sorolja fel, másikuk a Szalafőn feljegyzett legrégebbi családneveket, ezek azonban művészi vagy művészettörténeti értékkel nem bírnak, noha ízléssel és arányérzékkel emlékeznek arra a kutató tudósra, aki igen sokat tett a tárgyukul tett emlékek megőrzéséért, a róluk való tudás elmélyítéséért. A műalkotás főbb adatait a forrásban megadott fényképalbumból tudtam kinyerni; Bárdosi János özvegyének, Bárdosiné Dorner Máriának az albumában további képek láthatóak a padról és az emlékhelyről.

---