A dombormű a hévízi Szent András Kórház szobányi ökumenikus kápolnájának egyik falát borítja. Szereplői a "Teremtés", ill. az édeni világ résztvevői.

A Teremtés történetét Mózes könyve írja le; itt a művész a bűnbeesést (Ter 3,1–24) ábrázolja. Az Éden szabadságában egyetlen korlátozás van: a "jó és a rossz tudásának" fájáról almát szakítani, enni nem szabad. Ennek megszegésére a "kísértés" a kígyótól származik, előbb Éva, majd őt követve Ádám is megkóstolja.
"A bűn következményei beláthatatlanok. Az ember szembekerül Istennel, és a férfi és a nő között is megbomlik a harmónia. Szembekerülnek a természettel is: az asszony fájdalommal szüli gyermekeit, és a férfi uralkodni fog rajta. A férfi munkája gyötrelmes lesz, és eredménytelenségével kell számolnia, mert a föld is átkozott lesz bűne miatt. Élete halállal végződik, visszatér a földbe, amiből lett...." (forrást ld. lenn).

Az ábrázolás statikus, a szereplők még a boldog világban élnek. Együvé tartozásukat egyértelművé teszi az őket körbevevő növényekkel átfont világ. Felettük az alkotó művein elmaradhatatlan galambok láthatók. Ádám és Éva alakja eggyé vált a tudás fájának törzsével, a kígyó köti össze őket, középen "az alma".
A Teremtés domborművével szemközti falon az Emberiség látható.

A kerubok: az Éden őrzői, eredetileg nem angyalok, de mégis azok rendjének legmagasabb szintjén állnak. "A héber kerub szó ... 'áldani' igével (ennek igenévi származékával: karibu) függ össze; a szó Mezopotámiában másodrangú istenséget jelölt. - 1. Az Ószövetségben. Isten azért állította a kerubokat az Édentől Keletre, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat (...). Ezekiel próféta látomásában 4 szárnyú és 4 arcú lények (1 ember-, 1 oroszlán-, 1 bika-, 1 sasarc: evangélista szimbólumok);..." (az idézet nem pontos, a rövidítéseket kiegészítettem) http://lexikon.katolikus.hu/K/kerubok.html

---