Az emlékmű: süttői kőből készült és kokárdát formáz.
Magassága másfél méter szélessége hetven centi.

Duna almás történetéből.
Híres volt Almás már a XVIII. században is jó boráról, kõbányájáról és fürdõhelyérõl. Jó borát szívesen vásárolták, és így a szõlõi szép hasznot hoztak. Fürdõjét Torkos János 1746-ban megvizsgálta és ismertette. A (régi) fürdõ a rómaiak idejétõl kezdve, a XIII. században épült bencés templom, majd annak romjaira épült református templom mellett feküdt. A rómaiak idejében a Brigetióban és környékén idõzõ rómaiak fürdõje volt. A bencések idejében a templom mellett északról kis szobácskák voltak. A templomtól néhány méternyire fekvõ forrás vizét vezették oda csövek segítségével, tehát a szobácskák afféle fürdõkamrácskák lehettek. 1891-ben a vasút építésekor ráépítették a forrásra a töltést. A töltésen túl, a Duna-parton a forrás újra fölfakadt. Az úgynevezett Lilla-forrás vize a református templom melletti aluljárónál a vasúti töltés alatt folyik.

Dunaalmás irodalmi emléke, hogy Csokonai Vitéz Mihály, a nagy magyar költõ szerelme, Lilla itt élt, s itt is nyugszik. Sírja az irodalomkedvelõk látogatott zarándokhelye, s a Lilla egykori lakóháza helyén épült lakószoba is várja a látogatókat.
Ritka dolog egy kicsi falu életében, hogy országosan is nevezetes esemény színhelye. Az 1849. augusztus 3-án lezajlott almási csata rész hadmûvelete volt a szabadságharc utolsó gyõztes csatájának 10 nappal a világosi fegyverletétel elõtt. Az ellenségtõl körülzárt komáromi vár honvédei az ostromzárat áttörni kívánván, kitörtek a várból. A fõ cél Gyõr elfoglalása volt, az almási hadmûvelet feladata, hogy megakadályozza az ellenséget a honvédsereg hátbatámadásában. A csata hajnali 3 órakor kezdõdött, s az emlékmûtõl pár méterre, az Által-ér hídjánál támadtak Klapka katonái az osztrákokra. A hajnali támadás az ellenséget olyan váratlanul érte, hogy hanyatt-homlok menekültek Esztergom felé. A csata egy óráig tartott. A csata színhelyétõl pár méterre kokárda alakú emlékmû õrzi a szabadságharc emlékét.

---