Az itt látható emléktábla legfőbb érdekessége, hogy a bronz domborművön ábrázolt személy, Koszorús Ferenc (1899-1974) portréját házastársa, Koszorús-Varsa Fülöp Gabriella (1917-2008) készítette, akinek képzőművészi pályája a házaspár 1951-es amerikai emigrációját követően bontakozott ki, és az Egyesült Államokban lett belőle elismert szobrász.

A tábla felirata ("Koszorús Ferenc v(ezér)k(ari) ezredes / és hős katonái emlékének, akik 1944 jú- / lius 5-én és 6-án megakadályozták a / budapesti zsidóság deportálását") azonban inkább a történeti legendák körébe vezet. Koszorús Ferencet és csapatát, az Esztergomban állomásozó 1. páncélos hadosztály egységeit valóban Budapestre rendelték 1944 júliusának elején, ellensúlyozandó a fővárosba zászlóavatás címén nagy létszámban vezényelt csendőrséget; ez a nagy létszám a Horthy eltávolítására irányuló állítólagos összeesküvés, az ún. Baky-puccs fedő hadmozdulata lett volna. Ám azt, hogy ennek a demonstrációnak köze lett volna a budapesti zsidóság deportálásának felfüggesztéséhez, illetve "megakadályozta" volna ezt, a történeti irodalom nem igazolja, nincs szó róla sem Lévai Jenő korabeli munkájában (Zsidó sors Magyarországon, 1948), sem Randolph L. Braham alapvető művében (először magyarul: A magyar holocaust, 1988, bővítve: A népirtás politikája: A holocaust Magyarországon, 1997), sem Christian Gerlach és Götz Aly újabb feldolgozásában (Az utolsó fejezet. A magyar zsidók legyilkolása, magyarul 2005), sem pedig a kisebb lélegzetű munkákban. Ez a kapcsolódás inkább a Horthy-újratemetésre készülődő jobbközép értelmezési kísérlete volt (mely temetésen azután az akkor már kórházi kezelésre szoruló miniszterelnök kivételével a kormány összes tagja "magánemberként" vett részt).

A kiállításokon szereplő és néhány köztéri alkotás lehetőségét is elnyerő feleség mellett Koszorús Ferenc az Egyesült Államokban kétkezi munkával kezdte újra, felmérő mérnök lett belőle, utóbb pedig okleveles geodéta.

A Koszorús-kérdés tisztázásában nyújtott segítséget köszönöm Pótó Jánosnak.

---