Ritkán járok erre, ha mégis, akkor villamossal. Ki tudja, mikor volt már, hogy felnéztem erre az épületre. Most azonban a szemközti antikváriumokat jártam, feltűnt a két timpanon. A gép nálam volt, élvezettel fényképeztem az októberi kivételes napsütésben.

Hazaérve izgatottan kerestem. Elsőre az ELTE BTK korábbi (szerencsére még elérhető) oldalán a Trefort-Kert magazin egy számában találtam ide vonatkozó információt.
Az 1885-re elkészült építkezésre Trefort Ágoston adott megbízást Weber Antal építésznek. Ide költözött a természetrajzi, azaz a állat- és ásványtani intézet, ami akkor még az orvosi karhoz tartozott.
A két timpanonról: "A pompás épület homlokzatainak fényét a timpanonok szoborcsoportjai is emelték (amelyeket Fessler Leó vagy Hentsch Ignác készített)." Forrásként egy korabeli cikket: "Hőgyes Endre által 1896-ban írt könyv" és egy kicsit későbbi (1900) "a Divald műintézetben a magyar egyetemek épületeiről készült háromkötetes album"-ot jelölik.

Bennem azonnal megfogalmazódott: Hentsch nem lehet. Elég nagy gyakorisággal forgattam már Róna József könyvét. Hentschnél (nála és itt, a lapon Hensch) tanonc volt és Fessler műtermében is dolgozott, képekkel is illusztrálva ír róluk (v.ö. még a lapon látható alkotásokkal is). De nem támaszkodhatok csak személyes benyomásokra, így tovább kerestem.

Már korábban is kerestem az épület leírását Déry Attila könyvében, de most, az alkotók nevéből indultam ki. A Fesslerről szóló bemutatásból idézem: "Medvey kérdőjellel közli, hogy a... Weber Antal tervezte egyetemi épület két tympanon-szoborcsoportját is Feszler alkotta. Ez, tekintve a szobrok kvalitását és azt a tényt, hogy olyan színvonalú szobrászt, aki a kortársak között e művekhez méltó tehetséggel rendelkezett (...), nem találhatunk,... elfogadható feltételezés és egyszersmind valószínűbb állítás..." Ezzel megerősítést kaptam.

A timpanonokban elhelyezett két szoborcsoport témája kapcsolódik az épület eredeti rendeltetéséhez: itt állattan, míg a kapcsolt műlapon bemutatott alkotás minden bizonnyal az ásványtant reprezentálja.
Jól megnézve ezt a csoportot, szinte bizonyíték a feltételezésre, itt az állattan tudományágát, alanyait és kísérleteire utaló tárgyakat ábrázolja a művész. A két csoport struktúrája igencsak hasonló. A szereplők mások, de ez a kompozíció talán egyértelműbb, jobban értelmezhető a szándék.

A középpontban lévő nőalak (öltözéke egy lepel, de fején magyaros díszítésű pártát visel) itt egyik kezében egy galambot tart, másikban óriási könyv, lábánál a korabeli tudományos kutatás szimbóluma, egy koponya látható. A csoport két oldalán különféle állatok illusztrálják a választott témát: krokodil, hal, más vízi teremtmények, a másik oldalon viszont egy sas és egy szépséges oroszlán (amit viszont az utcafrontról, szabad szemmel talán soha nem vennék észre).

---