Földvári és Bernátfalvai Földváry Gábor (1787–1854) császári és királyi tanácsos, 1832 és 1836 között Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja, ill. főispáni helyettese. Nevéhez fűződik a Pesti Magyar Színház (későbbi, történelmi nevén Nemzeti Színház) felépítése, ill. az azt lehetővé tevő intézkedések megtétele.

"Nevét elsősorban, mint színházépítő és szervező írta be a magyar szellemi élet történetébe, amikor 1837-ben Pesten az ő munkásságának eredményeként megnyílt az a színház, amely magyar nyelven szólt a közéghez és magát születéstől a nemzet színházának tekintette és nevezte. Földváry életútja bővelkedett eredményekben és küzdelmekben." (a nevét viselő tassi iskola honlapjáról, a névadóról szóló cikkből).
Ugyancsak kulcsszerepe volt a pesti Vakok Intézete építésében, de az első hazai takarékpénztár létesítésében is.

Életútját kísérő/jellemző nevek: Wesselényi /barátja/, Széchenyi /tisztelője/, majd Kossuth /követője/, Fáy András és Bajza József /rokonok/.

Aktív tevékenységet 1848-ig folytatott, amikor tassi birtokára vonult vissza. Itt is halt meg.

---