A tragikusan életét vesztő plébánosuknak állítottak emléket a törökbálintiak. A 38 évig törökbálinti plébánosnak, mecénásnak, a hat nyelven beszélő professzornak, korunk humanistájának.
Életéről itt olvashatsz:
http://www.tbkat.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=219

Egy bekezdés innen:
http://kerthelyseg.hu/?p=105
"1993-ban a község vezetése Pelsőczy atyának ítélte a Törökbálintért kitüntetést. Augusztus 20-án dr. Elek Sándor polgármester adta át a templomban a plakettet és az aranygyűrűt. Meghatottan húzta az ujjára, nézegette, forgatta, majd el-elcsukló hangon azt mondta: „…Szeressük egymást Jézus Krisztusban, és amíg engedi, hogy világítson a mi egyszerű életünk, addig közösen világítsunk egy szép magyar jövő érdekében. Én nagyon szeretném ezt hinni, és kérem ezért az imáitokat… Még van azért másik aranygyűrűm is, amit szeretnék itt hagyni nektek Törökbálinton… Ha az Isten engedi. Ha nem engedi, akkor majd odaátról nézem, hogy mit csináltok vele…”
Pelsőczy atya a szó legszorosabb értelmében az utolsó szívdobbanásáig szolgált. Szolgált akkor is, amikor vizet adott a gyilkosának."

Gondosan kivitelezett, testközelben látható, megfigyelhető portré.
Az első képen látható személyes adatokat ismertető feliratok mellet olvasható idézet az Újtestamentumból, több mint gondolatébresztő.