Az oszlop a hajdan önálló Szentkirály település főutcájának végén áll. A XIX. század végén ez a hely egyben Szentkirály falu közigazgatási határát is jelentette, utána már a szomszédos Bogáthoz tartozó mező következett. A terület, illetve az utca ma már folyamatosan beépített.
Szabó Miklós a Szombathely déli kapujában c. könyvében a következőket írja a szoborról:
"Szentháromság szobor, mely a falu szélén állott, hogy pestis ne jöjjön be a faluba. (A hagyományos tavaszi buzaszentelési körmenet, amely régen igen jelentős egyházi szertartás és a falu gazdáinak könyörgése volt, ehhez a kereszthez illetőleg Szentháromsági szoborcsoporthoz ment ki a templomból imádkozni, fohászkodni.) (79. old)
"Szentkirályon a Bogáti út elején áll a Szentháromság szobor, nagyon régi 3 alakos csoporttal a tetején, amelyhez a körmenetek minden alkalommal tisztelegve jártak. Különösen a búza-szentelési könyörgés szabadtéri megtartása volt jelentős. (88. old.)
A Vas megye földrajz nevei szerint: a szentkirályi Szentháromság-szobrot "a falu szélén emelték, hogy a pestis ne jöjjön a faluba."

A talapzaton elmosódva olvasható a készítő neve - Raffensperger, és talán ott szerepelt a készítés dátuma (1886??) is.
A kompozíció, a szoboralakok elrendezése a szombathelyi Fő téren álló Szentháromság szoboréra emlékeztet, de annak lényegesen leegyszerűsített változata.
http://www.kozterkep.hu/~/2903/szentharomsag_oszlop_szombathely_lieb_agoston_1869.html

---