A Máriagyüdön található gyönyörű kegytemplom oldalsó (nyugati) homlokzatának szoborfülkéjében Avilai Szent Teréz barokk, festett kőszobra látható. Az alkotás Szent Terézt abban a pillanatban ábrázolja, amikor az isteni szeretet misztikus nyilával sebzi meg.

A szobor talapzatán levő jelzések: KS NT HF

A kegytemplom helyén egy XIV. században épült, egyhajós templom állt keleti tájolású apszissal, délen kapuval, nyugaton egyenes záródással és toronnyal. A hajó keleti felét a szentély őrzi, de immár egy megnagyobbított apszissal. Nyugati felét 1739-ben elbontották, és egy szélesebb hajót építettek két déli tájolású toronnyal, köztük új kapuval, a torony földszintjein egy-egy oldalkápolnával. 1739-1742 között a templomot barokk stílusban megnagyobbítják és átépítik. Feltehetőleg a szent szobra is ekkor került a homlokzat szoborfülkéjébe. 1805-ben V. Piusz pápa kegytemplomnak nyilvánítja Gyűdöt, és búcsú-kiváltságokkal látja el. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a kegyhelyet a ferencesektől világi papok veszik át. A kilencvenes években teljesen felújítják a templomot. 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományoz a kegytemplomnak. A templom nyilvántartott műemlék, a 407-es törzsszámon.

Avilai Szent Teréz a XVI. században született, tizennyolc évesen titokban hagyta el a szülői házat, és kolostorba vonult. Szent Teréz a sarutlan karmelita rend megalapítója, tizenhét női és tizenöt férfi kolostort alapított a karmeliták számára.

---