Visszamentem, mert zavartak a fák. Az utcáról pedig csak olyan képek készíthetők.
Kőbányán a képek tanúsága szerint volt valaha egy vágóhíd, disznóhizlalda és sertéstelep. Nemcsak domborművet találtam, hanem egy díszoszlopot is, amin terrakotta díszek-táblák vannak, és a telepet hirdető cégtábla is itt kapott helyet. Az egyik oldalon egy kiállítást hirdető tábla látható. A bejárat feletti emeletet is kerámiaoszlopok tartják. Az épület homlokzati reliefje három darab, egyenként 3 méter széles és 2 méter magas táblából áll. A táblák külön is el vannak darabolva, anyaguk műkő.
A domborművek nem egyidősek a teleppel, később kerültek az épületre.
Az egyik tábla felirata: Nemzetközi Tenyész-sertés kiállítás 1885.
A másik táblán ez áll: Első Magyar Sertéshizlaló Részvénytársaság
alapíttatott 1869.

Az első magyar sertéshizlaló rt. közgyűlése 1907.

"Az első magyar sertéshizlaló rt. febr. 25-én tartotta évi közgyűlését.
Az igazgatósági jelentés előadja, hogy a sertésüzlet ez évi forgalma a kőbányai piacon a Szerbia ellen alkalmazott határzár miatt az előző évinél csekélyebb volt, a vidékről is kevesebb sertést hoztak be.

Hogy az igazgatóság mégis az előző évihez hasonló eredménnyel számol be, annak köszönhető, hogy a magyar ügyfelek nagyobb számban állítottak be hizlalásra sertéseket, és ez év túlnyomó részében nagyobb állandó állománya volt a részvénytársaságnak hazai fajtákban.

A tiszta nyereség a tavalyi áthozatallal együtt 235,008 K.
Ebből az alapszabályoknak megfelelő jutalékok levonása után részvényenkint 30 koronát fizetnek ki osztalékul. A közgyűlés a jelentést tudomásul véve, a fölmentést minden irányban megadta."

---