A lap alkotásának témájáról olvashatod itt:
http://vilagbiztonsag.hu/index_files/Page7286.htm
"Életfa, világfa, égig érő fa ábrázolások különböző kultúrákból és időkből. Az égig érő fa, vagy életfa nem meseelem, de meséknek is része, önálló mesetípus, samanisztikus képzet, amely a magyar népmesekincsnek is fontos része, keletről magunkkal hozott örökség. A magyar néphagyományban világfa, tetejetlen fa, életfa néven is ismerik. Összeköttetés az alsó a középső és a felső világok között. A középső világban élő megfigyelő rálátása a mikro- és a makrokozmosz felé. Felfelé a csillagok, míg lefelé a molekulák, részecskék világa..."

Az életfáról máshonnan:
http://search.incredimail.com/search.php?q=oroszl%C3%A1nos+%C3%A9letfa&pr=&u=86772724198314843&a=6pq2t90afx&lang=hungarian&cid=1&source=016239062045105&gc=hu

"Géza fejedelem esztergomi templomában fennmaradt egy olyan ábrázolás, mely a nyugati kultúrkör templomi ábrázolásai közt nem megszokott. Ugyanis nem a szokásos 'glóriás szentéletű emberalakokat' ábrázol, hanem egyértelműen Keleti eredetű jelleget visz a színre. Mégpedig: életfa előtt lépő oroszlánt. Az életfa ilyetén való megjelenítése az ötvösművészetünk jellegzetessége is volt. A falfestés oroszlánképe anatómiailag oly pontos, hogy feltételezhető: az ősök olyan területről származnak, ahol vadon élt az oroszlán!"

Somogyi Gábor "köztérképen" megjelent tűzzománc muráliái között az első a "Népművészet" volt. Annak középső táblaképe is egy életfa, világfa.
A művész népművészethez, az ősi civilizáció emlékeihez vissza-visszatérő témaválasztásának bizonyítéka ez az utcai, házjelző "Oroszlános Életfa" is.