Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26.), gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával feltalálta a energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort.

Sokáig tartott az engedélyezés, de végül csak az idő miatt húzódott ennyire el. Sikerült a madárpiszkot is eltávolítani ebben segítettek az ott dolgozók, köszönöm nekik. A szobor egy virágoskert kellős közepén áll mögötte tujákkal amik gondolom az avatás óta ott állnak. A mellszobor baloldalán a zártmagú transzformátor látható amit két másik mérnökkel jegyzett a feltaláló. A jobb oldalán egy sokkal modernebb és újabb áramátvitelre alkalmas találmány. Kis javítás ráférne, mert az idő teszi a dolgát.

Kitüntetései: 1907: Az olasz király, III. Viktor Emánuel, a Corona d'Italia-rendje tiszti keresztjével tünteti ki. 1908: Ferencz József császár, Magyarország királya, Udvari Tanácsosi címmel tünteti ki. 1909: Az MTA a Wahrmann-díjjal tünteti ki. 1917: A budapesti és a bécsi műegyetem tiszteletbeli műszaki doktorrá avatja. 1933. július 1. A kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tünteti ki. 1935: A Magyar Tudományos Akadémia a Marczibányi-díjjal tünteti ki. 1938: Az első Kandó Kálmán díjat neki ítélik oda.
Vízturbinás generátorok állórészében alkalmazott, ún. tört horonyszámú tekercseléséért 1900-ban a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Négypólusú forgórész-konstrukciójának szabadalmait a svájci BBC és a berlini SSW is megvásárolta.

---