Bocz Gyula Autodidakta módszerrel tanulta ki a művészetet, kezdetben gyári munkásként dolgozott. Lantos Ferenc oktatta a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ képzőművészeti szakkörében.
Az 1960-as évek elejétől organikus-nonfiguratív szobrokat alkotott, illetve elsősorban kő, ritkábban fém kisplasztikákat (A tenger, 1964; Virág, 1968; Törekvés, 1974). Szürrealisztikus nonfiguratív alkotásai a Szürenon művészcsoportosuláshoz kapcsolták őt. Először 1963-ban állította ki a műveit. 1968 és 1975 közt a villányi szobrász-alkotótelepen dolgozott, ekkor készültek nagyméretű plasztikái. 1971 és 1973 közt készült Spirál című szobra, amelyet a villányi szoborparkban állítottak fel.

---

Az alkotó „Élet” című műve az Arportal jelzése szerint befejezetlen, 1969-1971 között készült. Bocz Gyula 1968-1975 között dolgozott a villányi szobrász-alkotótelepen, nagyméretű plasztikákat készített ebben az időszakban. Elhivatottsága nagyban hozzájárult a szobor-park létrejöttéhez.

1967-től folyt alkotómunka az elhagyott villányi kőbánya területén, majd 1968-ban létrejött a Baranyai Alkotótelep. 1970-től már nem csak magyar szobrászok alkottak itt. Az 1980-as évektől kezdték el átalakítani a környezetet, és kialakult a szoborpark mai formája. A ’90-es évek elején megalakult a Képzőművészeti Mesteriskola a diplomával rendelkező fiatal művészek számára. 2012-ben felszámolási veszély fenyegette a Baranya Megyei Alkotótelepek Közhasznú Nonprofit Kft.-t, mert a park – a szobrok – őrzés-védése nehéz anyagi terhet rótt a Kft-re.

„A Nagyharsányi Szoborpark kultúrtörténeti és művészettörténeti jelentősége abban áll, hogy Magyarországon először itt kaptak lehetőséget szobrászok a szabad kísérletezésre.”

Az itt készült alkotások a hegy kőzeteiből készültek, nagy részük nagyharsányi és beremendi szürke mészkőből.

---