"Röviden a szoborról:
A műalkotás szorosan illeszkedik a római kori romkert hangulatához; a geometrikus elemekből építkező kompozíció római lakóház portáját ábrázolja. Az ajtó, mint szimbólum, rendkívül gazdag asszociációs értelmezési kört indíthat el a szemlélőben. Jelen projekt során egy félig nyitott helyzetű ajtó elhelyezésére kerül sor, így az ajtó előtti és mögötti tér összekapcsolódik, átlátható. Ez értelmezhető az aktuális jelen idő és múlt összekapcsolódásaként, hangulatilag pedig olyan, mintha a lakók itthon lennének, jelenlétük érezhető.
Az ajtónyílásban ülő kutya ezt az érzést erősíti, és elriasztja az illetéktelen behatolókat. Ez a dán dog karakterű kutyafigura – amely a rómaiaknál már ismert fajta volt – méltóságteljes, arisztokratikus, a római neves jellemet testesíti meg. Az elhelyezésre kerülő kutyáról a látogatóknak eszükbe juthat Anubisz kutya, a holtak nyugalmának őrzője, a lelkek oltalmazója a túlvilágon.
Az elképzelések szerint a kompozíció a romterület látványában kvázi kapuként, bejárati objektumként jelenne meg.

Az ajtó-építmény mészkőből készülne, rozsdamentes csapokkal, ragasztással. Az ajtó magassága 300 cm, alapterülete 225 x 90 cm.

Körüljártuk melyik anyagtípusnak mi az előnye és hátránya.
A bronz előnye, hogy munkadíj tekintetében kedvezőbb, viszont anyagában drágább.
Hátránya ezen felül, hogy a bronzból készült szobrokat, illetve szoborrészeket gyakran lopnak el a közterületekről, az Attila utca pedig nem egy forgalmas része a városnak."
Az itt idézett sorokat Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének előterjesztésében olvastam. (Szám: PMK/ 10 /2011. Hévíz, 2011. január 5.)