Meghívót hozott a Gmail (köszönöm!) Gyurkovics Tibor köztéri szobrának avatására, amire a 2013. évi Múzeumi Világnap programjai keretében kerülhetett sor. Gondot első ránézésre a távolság okozott.
Másrészt a portréval, vagy annak egy változatával már korábban is találkoztam, egy 2010-ben, a szegedi Dóm téren tartott "szoborparádé" fénykép-sorozatából. Csábító ajánlat, amit összekötöttem egyéb, tervezett teendőkkel.

Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth-díjas író, költő és pszichológus ismert személyiség volt. Életének és munkásságának részletei követhetők a Wikipédia szócikkében.
Ismerhetjük írásaiból (költemények, elbeszélések, esszék, stb.), de a televíziós képernyőjéről is (Lyukasóra). Fanyar humora, életkedve az, amire leginkább emlékszem.
Az avatás színhelye: a Cselley-házban őrzik orvos nagybátyja és Gyurkovics Tibor képzőművészeti gyűjteményét is.
A szobrot Gyurkovics Györgyi, az író özvegye és az alkotó leplezték le.

Idézet tőle:
"Ami után kapkodsz, elvész,
amit elengedsz, megfogod.
Karodba röpülnek a fecskék,
s magadra hagynak a csillagok."
"A golyók szétgurulnak" című verséből (részlet).

---