A vértanú püspök mellszobrának avatási éve nem szerepel az általam forrásként használt könyvben. Az alkotás ötnegyedes életnagyságú, és a főhajóban, a főbejárat közelében áll. Viszont ez a bejárat nincs mindig nyitva, általában az oldalbejáraton lehet bemenni a székesegyházba.
Pár nappal ezelőtt azért mertem a teljes adatok hiányában publikálni a műlapot, mert több héttel ezelőtt tudtam, hogy ezen a hétvégén Nagyváradra megyek színházba, és lesz alkalmam elmenni a székesegyházba is, a hiányzó adatért.

Sajnos az élet közbeszólt, mert az adatot már azelőtt hozzáadta egyik tagunk, mielőtt én visszaértem volna tegnap éjjel a színházból. Ennyit a közös munkáról...

A puszta évszám közlése viszont ebben az esetben édes kevés – amit egyébként az alkotáson is megtaláltam a szignóval együtt.
A székesegyházban a következőket tudtam meg: az alkotás szabad térre készült eredetileg: a székesegyház parkjában szerették volna felállítani, de erre nem kaptak engedélyt a hatóságoktól. Így került végül is a szoborpár, Bogdánffy Szilárd és Pázmány Péter mellszobra a főhajó végébe. És áll, immár 13. éve ugyanott.

"Boldog Bogdánffy Szilárd (Feketetó, 1911. február 21. – Nagyenyed, 1953. október 2.) püspök, vértanú...
A fiatal magyar pap fokozódó népszerűségét a román hatóságok nem nézték jó szemmel, ezért 1939-ben koholt váddal (részvétel Rongyos Gárda szervezésében) letartóztatták, majd román állampolgárságától megfosztva, kitoloncolták Magyarországra. Itt a második bécsi döntésig a Ranolder Intézet hitoktatója volt, majd 1940 szeptemberében visszatért az újra Magyarországhoz csatolt Nagyváradra...
Négy év alatt, ítélet nélkül, megjárta Románia több rettegett börtönét (Jilava,Capul Midia, Máramarossziget.) Koncepciós perére 1953-ban került sor. 12 évnyi kényszermunkára ítélték. Bár védőinek sikerült elérnie az ítélet megsemmisítését, de a per újratárgyalására már nem került sor, mivel az elszenvedett kínzások és egy súlyos tüdőgyulladás következtében, amelyre nem kapott gyógyszert, a nagyenyedi börtönben 1953. október 2-án elhunyt. Holttestét egy rabtemetőbe temették, melynek helyét később beépítették. Sírhelye így ismeretlen.

2010. október 30-án boldoggá avatták a nagyváradi székesegyházban. A boldoggáavatási dekrétumot XVI. Benedek pápa küldötteként Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel."

---