Az egykori Osztrák-Magyar Bank építésének tervpályázatát Alpár Ignác nyerte el. Az épület mind a historizmus, mind a szecessziós jegyeit magán hordozza úgy, hogy ez egyáltalán nem okoz ellentmondást. A homlokzaton, a párkány felett reliefsor fut és valamennyi frekventált irányba néző homlokzaton látható szobordísz.
Másrészt a díszítés és üzenete maga történelmi kórkép, érdemes részletesen tanulmányozni.

A Szabadság tér felé néző rész oromzatán egy szoborpár látható, a címert fogják közre. A címer szintén Markup alkotása és – mint megfigyelhető a kapcsolt műlapon, a '60-as évekből származó archív képen – egy időben nem volt látható, helye üres volt.

A XIX-XX. század fordulóján a földművelés még (ill. mint többnyire), az ipar már meghatározó része volt a gazdaságnak.
A két ágazat méltatásához segítségül hívtam az Országház "Mesterségek szobrai" gyűjteményben szereplő Földművelés, ill. Fémipar (Főrendiházi társalgó) bemutatásakor már megfogalmazottakat, az ott használt forrást (ld. Mesterségek dicsérete).

A Földművelés: "A könyv ismerteti a korabeli mezőgazdaság helyzetét, amely a XIX–XX. század fordulója környékén visszaesést mutatott ugyan, de még mindig a magyar gazdaság alapvető eleme volt. Másrészt a foglalkoztatott aránya csökkent ugyan, de a népesség százalékához képest még mindig 65%-ot tett ki." http://www.kozterkep.hu/~/17927/orszaghaz_forendihazi_tarsalgo_foldmuveles_budapest_lantay_lajos_1900.html

Fémipar: "A millenniumi években 'félszázezer' embert foglalkoztatott az iparág: a kohászat, ill. a fémkohászat az alapanyagul szolgáló ásványkincsek bányászatát is beleértve. A forrás kapcsolódóan ismerteti az erdészet helyzetét is, amely az előállításhoz szükséges tüzelőanyag kitermelését biztosítja." http://www.kozterkep.hu/~/17024/orszaghaz_forendihazi_tarsalgo_femipar_budapest_furedi_richard_1900.html

---