Temploma előtt ül egy szabálytalan kőtömbön Kiss Áron püspök életnagyságú bronz szobra. Ruházata egyházi, jobb kezében megnyitott talán biblia, bal keze intésre mozdul.
Neve, élete évszámai míves betűkkel, számokkal a kőtömbön előtte, mellette fekete márványtáblán méltatása olvasható.

Fia mellszobra - talán száz méterre - az iskola előtt áll.

Kiss Áron, 1815-ben született Kis-Naményban. Sárospatakon tanult.
1843-ban választják a porcsalmaiak református papjuknak,
Kiváló szónok, más vallásúak számára is.
1848-ban egyházmegyei főjegyzőnek választják, ő szerkeszti megyéje nevében a nemzeti kormánynak tett hódoló nyilatkozatot.
Versei megjelennek a Pesti Divatlapban.
Részese az 1848. XX. népoktatási törvény tárgyában az Eötvös által összehívott értekezleten.
Tábori papként vesz részt a szabadságharcban, annak bukása után a hatóság zaklatásának van kitéve, többször elhurcolják.
Kölcsey Ferenc 1854-ben elkészült első síremlékének az önkényuralom miatt megkésett avatásán, 1856. május 18-án az ünnepi imát Kiss Áron porcsalmai lelkész, a későbbi református püspök mondja el.
Eredményesen harcol az egyházi önkormányzati jogokért.
1860-ban az egyházmegye esperesévé választják.
1892-ben a tiszántúli egyházkerület püspöke lesz. Eszméihez hű marad: főleg a népoktatási törvény végrehajtásán fáradozik, híres könyvtárat alapít, törekszik az oktatás színvonalának emelésére, számos iskolát építtet.

Tóth Sándor szobrászművész Sebestyén Sándorról:
http://www.nyiregyhaza.biz/index.php?option=com_content&view=article&id=2030:sebestyen-sandor-emlekere&catid=39:hiresember&Itemid=60

Az MTI híradása:

"1995. június 25. Porcsalma, 1995. június 25., vasárnap - Vasárnap leplezték le Kiss Áron református püspök egész alakos, illetve fia, ifjabb Kiss Áron pedagógus mellszobrát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalma községben. A helyi templom és az általános iskola előtt elhelyezett szobrokat - Sebestyén Sándor szobrászművész alkotásait - Papp J. Csaba, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője, valamint Rajkainé Németh Edit kormányfőtanácsos avatta fel. A szoboravató-ünnepséget megelőző istentiszteleten Kocsis
Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke méltatta az
egykori egyházi vezető életútját. A 180 évvel ezelőtt, 1815-ben
született Kiss Áron püspök, főrendházi tag, Szatmárnémetiben és
Porcsalmán volt lelkész, majd a történelmi Szatmár megye
espereseként szolgált. Az 1848/49-es szabadságharc idején tábori pap
volt. Elmúlt már 77 éves, amikor 1892-ben a Tiszántúli Református
Egyházkerület püspöke lett, s e tisztséget 93 éves koráig töltötte
be. Nevéhez fűződik a Szatmári Zsinat történetének feltárása, a
Zelei-féle kánonok és törvények megörökítése.

A 150 évvel ezelőtt született ifjabb Kiss Áron, aki tanító volt
szülőfalujában Porcsalmán - a helyi általános iskola a nevét viseli
-, majd a Nagykőrösi-, később pedig a Budai Állami Tanítóképző
Intézet tanára és igazgatója lett, úttörőmunkát végzett egykor a
magyar nevelés múltjának feltárásában. Megírta a magyar népiskolai
tanítás történetét, A magyar gyermekjáték-gyűjtemény című munkája
pedig népzenei szempontból alapvető jelentőségű. (MTI)"