„A Kálvária-templom mögötti kiváló panorámát nyújtó kedvelt kiránduló és sétahelyén, akkori nevén a Vörös kőfejtőnél Chernel Kálmán 1882-ben kőpadot, és a fenti szöveggel táblát állíttatott. Mondhatjuk, e tette a kőszegi szervezett természetjárás kezdetét jelentette, mivel az akkori polgármester parkosítást és újabb padok elhelyezését rendelte el a kirándulók kényelmének emelésére.
A hegyoldal 1936-ban politikai szerepet kapott, amikor a trianoni békeszerződés mementójaként vasbeton keresztet építettek rá. A hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres emlékmű terve már 1932-ben elkészült, akkor a török ostrom 400. évfordulóján még a városban szándékozták elhelyezni. Gyöngyös Endre, Kőszeg város aljegyzője, későbbi polgármestere szemelte ki helyszínnek, tekintettel arra, hogy innen az emlékmű az elcsatolt területekre néz, illetve onnan is jól látható. Érdekes módon felavatásáról a helyi sajtó nem számolt be, költségei sem ismertek, de azon az őszön kivilágítását is fontolgatták. A Trianoni-keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon, Saint-Germaini kereszt építésével „válaszoltak”, amellyel a Párizs környéki békék őket érintő részéről emlékeztek meg.
1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, sokáig csak a határőrök közelíthették meg. 1989 után vált újra teljesen szabadon látogathatóvá. 1993-ban felújították, emléktáblával látták el, emlékezve a vasfüggöny időszakára.”

(A kereszt mellett felállított tábla szövege)