A Szentgotthárdon és környékén elesett szovjet katonákat először a Vajda Ödön téren temették el. Eredetileg a szovjet hősi emlékmű is ott állt.
A Szentgotthárd történetét feldolgozó, 1981-ben megjelent monográfiában a következőket olvashatjuk:
"A város felszabadításában elesett 18 szovjet hős holtestét külön-külön koporsóban temette el a lakosság a város legszebb terén, amely ennek emlékére a Szabadság tér elnevezést kapta. A közös sír feletti emlékmű avatására 1945. június 7-én került sor."
A városi temetőbe kerültek át a környéken elesett szovjet katonák sírjai is.
A központi obeliszken a sarló-kalapácsos szovjet címer alatt a hősökre emlékező orosz nyelvű feliratok, illetve az elesettek nevei olvashatók.
A temető "szovjet parcellájában" még további öt vörös csillagos sztélé is a katonáknak emlékét őrzi.
Az egyikre valamikor egy kisebb héber és cirill betűs táblácskát is felerősítettek. (Nyilvánvalóan "privát" emlékezésként az egyik zsidó hitű vagy nemzetiségű elesettre.)

---

Szentgotthárd, 1945-ös Hősi emlékmű.
1945-ben avatták fel. Amikor a helyi temetőben elkészült a szovjet hősi halottaknak szánt terület, a koporsókat kiszedték az emlékmű körül és átvitték a temetőbe. A rendszerváltást követően szüntették meg, azaz átvitték az emlékművet a községi temetőbe, ahol az elesett hősök lettek eltemetve. Akkor koporsók már nem voltak az Emlékmű körül.
A helyszín nem a város főtere, hanem a Vajda Ödön tér volt, másképpen Liget, amit 1945 után az emlékmű miatt Szabadságtérnek átneveztek.
Csuk Ferenc