Pornóapáti központjában két emlékmű áll egymás mellett. Az egyik köszönetet mond azért, hogy a falu lakói 1922-ben hűségesek voltak Magyarországhoz, a másik az 1946-ban elűzött németek emlékműve.
Pornóapáti lakossága 1941-ben négyötöd részt német anyanyelvű volt. A kitelepítés a 600 fős lakosság 15 százalékát érintette. A többi német településsel összevetve ez arányszám viszonylag alacsony, de a későbbi külföldre "szökések" és az elvándorlás miatt, mára a magukat németnek vallók aránya erősen lecsökkent.
Az alkotás egy a sziklában is gyökeret verő, rügyező facsemetét ábrázol.