A Czuczor Gergely-emléktábla felirata:
„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik: E tó testednek nyújt vidor életerőt.”
Czuczor Gergely írta A Balaton tava című epigrammát, a Füreden töltött pihenés emlékére.
Az eredeti szöveg így szólt: „»Lelked szép erejét a sors hullámai edzik: E tó testednek nyújt üde [*] életerőt.«”^[1]

„Később a csillaggal jelölt „üde” helyébe a „vidor” szó került, mégpedig Kopeczky Vidor (1814– 1885) kormányzósága idején, aki 1863-ban lett Tihanyban jószágkormányzó, ezt a posztot 1866- ig töltötte be (1881-ben Tihanyban perjel, 1882-ben házgondnok is.”^[1]
(…)
„Czuczor magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A szabadságharc alatt, 1849. január 18- án elfogták, és vasban letöltendő várfogságra ítélték, szabadulása után hanyatlott egészsége ápolására a tihanyi bencés apátságba vonult. A szabadságharc bukása után ismét elítélték, csak 1851- ben, az akadémia közbenjárására kapott kegyelmet. Ettől kezdve verset már alig írt, szinte kizárólag nyelvtudományi munkásságának élt. Fő műve a hatkötetes „A magyar nyelv szótára” (1862– 1874), amelyet „a Czuczor– Fogarasi” néven emlegetnek, mert Czuczor halála után tudós munkatársa, Fogarasi János fejezte be. Füreden emléktábla, és rajta bronzplakett őrzi Czuczor Gergely nevét. Abban a Balatonfüredi Panteonban, amely most került be a Balatonfüredi Értéktárba, valószínűleg elfogadott hungarikum lesz, és amelynek márványtábláit igen sokan megnézik a városunkban megforduló vendégek közül. A fent említett nemtörődömség, felelőtlenség miatt a gonddal készített emléksorok, rövid bemutatások szövegébe azonban számos helyesírási hiba csúszott! Zavaró ez, annál is inkább, mert egyrészt ezeket a helyesírási hibákat kőbe, márványba vésték, bronzba öntötték, másrészt az emléktáblák ortográfiáját szóvá tettem már (Füredi História, 2007: 1). Nem történt azonban semmi azóta sem, pedig a Gyógyterem példásan szép felújítása jó alkalom lett volna arra, hogy az ez alkalomból levett, és szépen restaurálva visszahelyezett emléktáblákon a nyelvtani hibákat kigyomlálják. Sajnos változatlan állapotban, javítások nélkül vissza is tették mind! Az általánosan eluralkodott igénytelenségnek része a nyelvi igénytelenség. A gazdag múltú város, Balatonfüred híven őrzi az itt megfordult híres vendégek emlékét. Csaknem száz emléktábla örökíti meg a gyógyhelyen járt történelmi személyiségek, tudósok és művészek, az írók, költők, zeneszerzők, festők, szobrászok nevét, és a nevezetes eseményeket, épületeket is. Nagy kár, hogy az emléktáblák akkori megrendelői, a szövegek összeállítói, fogalmazói, később a kivitelezők, vésnökök, bronzöntők, majd a szállítás után az átvevők, végül még a felavatók sem fordítottak kellő gondot arra, hogy a magyar szöveg hiba nélkül hirdesse a nevezetes vendégek vagy események emlékét. Ékezethibát véstek és hagytak Czuczor Gergely emléktábláján is. Ő, aki annyit írt anyanyelvünk ügyében, aligha örülne az »üdülésének emlékére irta« részben a rövid i-nek. Dr. Rácz János”^[1]

---