A Szent Rókus-kápolna szentélyében lényegében oltárképként funkcionál Mattioni Eszter hímeskő alkotása. Elég nehéz volt lefényképezni, mivel a kis kápolnában nyitvatartási időben vagy szertartás folyik, vagy a buzgó hívek imádkoznak, akiket zavarni nem akartam. Többször jártam ott, mire sikerült.

Az alkotás a szentély teljes falát betölti. Középen az emmauszi jelenet (résztvevői a jerikói vak, Krisztus és Tamás), két oldalt Szent Rókus, a templom névadója, ill. Szent Rozália képe díszíti a szentélyt.

A könyvben (első forrás) az alkotásról /amiről a képek az alkotó munkáinak legszebb darabjai között szerepelnek/, szerényen néhány sor olvasható a kápolna hímesköveinek képszerkesztési bravúrjáról: "... képszerkesztőbravúr a Rókus-kápolna hímesköveinek csoportosítása, az emmauszi találkozás szereplőinek, a névadó szentnek, Rozáliának a motiválása, a burkolólapok és az ábrázolásra kivágott márványdarabok összeillesztése, s a technikai megvalósítás mellett a Biblia, a Legendárium ideáltípusainak a humanizálása."

Emmauszi találkozásról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Emmauszi_tan%C3%ADtv%C3%A1nyok
Szent Rókus: http://www.sztrokus.hu/main.html#this4
Szent Rozália: http://www.sztrokus.hu/main.html#this5

A munkafolyamatról (a könyvből, 19.o.) az alkotó szavai:
"– Negatívban dolgozom (...) Hátulról öntöm ki a képeket. A pontos rajzra üveglapot fektetek, amelyen gittel vagy bádogszalaggal – mindenütt a rajz után – elkerítem az egyszínű területeket. Ezeket a rekeszeket aztán kiöntöm a kikevert masszával.."
Az anyagról:
"– Mész, amelybe kőport vegyítettem, márványtörmeléket, apróbb, vagy nagyobb szemcsékre zúzott követ. És színt. Mészfestékkel festem..."
Később újra a munkafolyamat befejező része:
" (...) megfordítom a kőlapot, eltávolítom az üveget, s a kitt helyét is kitöltöm. Néhol üresen marad, mint itt a gyerekfej körül... Ezután következik a csiszolás. Durvább kővel, aztán simább kővel. Ez hozza ki a színt és az anyag struktúráját..."

Megjegyzés: a könyvben szereplő, feltöltött kép felirata szerint a bal oldalon ábrázolt alak Szent Kristóf. Ez minden jel szerint sajtóhiba, mert úgy a szövegkörnyezetben (ld. idézet), mind a kápolna honlapján a névadó szentként azonosítják.

---