Anonymus III. Béla király Névtelen jegyzője volt.
Ligeti Miklós rendszeres látogatója volt az 1902-ben alapított Szolnoki Művésztelepnek. A fővárosi, a Városligeti, a Vajdahunyad-várában lévő Anonymus-bronzszobor úgynevezett 1,9 méteres nagymintáját is itt 1901-ben készítette el, mely 18 évig díszítette a Szolnoki Művésztelep parkját.
Feltételezések szerint - a tiszai átkelésért folyó küzdelmek során - a Tanácsköztársaság idején 1919-ben semmisült meg a gipszminta.

Az alkotás ihletéséről írta feljegyzéseiben Ligeti; „elhagytam minden mellékest és csak az alakra fektettem súlyt, régi olasz, latin leírások alapján az akkori papi öltözékre. Törekedtem az arcot homályba burkolni, és az alakkal kifejezni, amit gondoltam, misztikussá tenni azt, mi titok volt, és marad, a történelmi Gesta Hungarorummal a kézben..”

Anonymus műve, a Gesta Hungarorum latin kifejezés; „A magyarok viselt dolgai”-t jelenti, amely 1200 körül készülhetett.
A történelmi leírás arról tájékoztat, hogy a magyarokat a nyugati népek nevezték el hungárusoknak, a hét vezér Hungvárnál való hosszas tartózkodása miatt. Továbbá Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, valamint hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös-énekekre is.

Az Anonymus-szobor akkor került köztérre, amikor Ligeti Miklós 27 éves volt. Az alkotás egy csapásra közismertté tette a nevét.

Szolnok 18 évig büszkélkedhetett ezzel a nagysikerű gipsz alkotással, s nemcsak a szobrokat kedvelő szolnokiak, de ide, a Tisza-fővárosába látogatók is szívesen látnák - fotóznák az eredeti helyén újra felállítandó alkotás másolatát. Ezzel sokak vágya válhatna valósággá.