A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar földszinti előterében, a bejárattal szemközti falban kiképzett jobb oldali szoborfülkében Bolyai János másfélszeres életnagyságú, egész alakos bronz szobra van elhelyezve.
A szobor, Kiss István szobrászművész alkotása, melyet 1964. október 12-én avattak fel.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kara 1921-ben kezdte meg működését, amikor Szeged városa befogadta a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetemet. Az eltelt 90 év alatt az eredetileg még Matematikai és Természettudományi Kart alapító nagy hírű professzorokat méltó utódok követték a tanszékek, illetve a kar élén.

"Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza," az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára. Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidolgozását, azaz „majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését. A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai kéziratban maradtak ugyan, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk,f ^[6] azonban mai szemmel nézve is igen figyelemre méltóak."

---