Kőszegfalva (1896-ig Svabendorf) 300 éves település. 1713-ban Würtembergből érkezett telepesek alakították. Közigazgatásilag mindvégig Kőszeghez tartozott, de tőle területileg és néprajzilag is jól elkülönült. A kőszegi és kőszegfalvi németek két egymástól jelentősen eltérő dialektust beszéltek. A városi "bürgerek" és sváb parasztok csak ritkán házasodtak egymással. Mindez közrejátszott abban, hogy a kőszegfalviak a város közigazgatási keretein belül önálló közösséget alkottak, illetve a bizonyos értelemben alkotnak még ma is.
Az önálló közösségi lét egyik megnyilvánulása volt, hogy az itt élők és az 1946-ban Kőszegfalváról kitelepítettek 1989-ben külön emlékművet állítottak a település második világháborús áldozatainak. (Az első világháborúban elesett kőszegfalviaknak nincs külön emlékhelyük, az ő neveik a kőszegi "központi" emléktáblán olvashatók.)