"Platthy József 1900-ban született. Elemi iskolai tanulmányai után a Ludovika Akadémia huszárlovas szakágát végezte, majd századosi rangban a ’20-as évek végéig a Nemzeti Lovardában szolgál. Oktat, belovagol, díjugrató versenyző, és ez a tevékenység később egész életét végigkíséri. Platthy 1934-1941 között folyamatosan nyolcszor nyerte meg a díjugratás országos bajnokságát, Európa legrangosabbnak számító aacheni nemzetközi bajnokságán 1934-ben két első díjával és 14 helyezésével a legeredményesebb versenyző volt. Hogy fogalmat alkothassunk a verseny színvonaláról, egyetlen adat: Kilenc országból 1000 nevezés érkezett, amin három lovassportág osztozott, de ebben a díjugratók voltak többségben.
Platthy József, aki egyedi és zseniális alakja volt a díjugrató-sportnak. Platthy sikerének kulcsa szinte teljes egészében a lóval való megmagyarázhatatlan és taníthatatlan kommunikáció és összhang volt. Platthy maga volt a csoda, millióból egy, aki hihetetlen érzékkel nyúlt minden egyes négylábú társához. Sokan próbálták ellesni, milyen varázslatot csinál a híres őstehetség, és ő sem zárkózott el a lovasoktól, azt a pluszt azonban, ami őt világszínvonalra emelte, lehetetlen volt bárkinek is átadni.

Tudását egyedül lovakon keresztül tudta eljuttatni másokhoz: az általa kiképzett lovak legtöbbje képességén felül teljesített, más lovasok alatt is. Platthy József eddigi egyetlen olimpiai érmes díjugratónkként vonult be a történelembe. 1936-ban, a berlini ötkarikás játékokon, Sellővel, a telivér kancával szerzett bronzérmet. Sellő eredetileg tartaléklóként szerepelt az olimpiai keretben. Azért indult végül Berlinben, mert Platthy első számú lova elpusztult az Olimpia előtt. A lovas zsenialitását igazolja, hogy tartaléklovával tudta elérni hazánk eddigi legkimagaslóbb eredményét."

---