A művész asszony függőlegesen három részre osztotta a közel 18 négyzetméteres falfelületet. A három részen hasonló, de más motívumokkal ábrázolta hármas, népmesés képét. A mese szereplői itt is el-el tűnnek a rajzolatok forgatagában, de a mesés emberpár mégis elő-elő tűnik a szemlélődőnek.

A kórházi aula itt is "zsúfolt". Valószínűnek tartom, hogy az idei kora-tavaszi tél volt az oka a zsúfoltságnak. Szemlélődést, fotózást zavaró a három másik műtárgy kép elé helyezése. A fa szobrokat a jó idő visszatértével - gondolom én - kihelyezik a kórház parkjába.

Az alkotóra emlékezve írták:
"Textiljeinek, tűzzománcainak, grafikáinak gazdag szín- és formavilága ennek az ősi világnak és motívumkincsnek a művészi újrafogalmazása. Nagyméretű munkái számos közintézményt díszítenek szerte az országban. Honty Márta magyar művészetet és egyénit csinált, amely egyszerre volt egyetemes és európai. Művei értékesek, őszinték, olyanok mint alkotójuk, aki bennük is él tovább. Láttatni akarta szépet, a jót ami körülvesz bennünket. Csendes, kedves, szerény mosolygós arccal ment el és gazdag művészeti hagyatékkal."
Itt:http://www.somogyitemetkezes.hu/elodeink/nev-szerinti-lista/1062