2013. július 26-án 18.00 órakor a székesfehérvári Rózsaligetben felavatták Csitáry G. Emil (1892.07.29.-1970.05.18.) egykori székesfehérvári polgármester mellszobrát, születésnapjának közelgő évfordulója alkalmából, a Szent István Emlékév programsorozata keretében. Az alkotás Nagy Benedek szobrászművész munkája.

Az avatáson dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntője után dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár igazgatója, a 2013-as Emlékbizottság elnöke mondott beszédet. Az alkotást felavatta Csitáry Nóra, dr. Cser-Palkovics András polgármester, és dr. Csurgai Horváth József levéltár igazgató.

Az alkotás egy másfél méter magas márvány talapzaton helyezkedik el, a talapzat felirata:
Csitáry G. Emil
1892-1970
Székesfehérvár polgármestere
1931-1941

A volt polgármester szobrának elkészítésére két alkotó készített szobortervet, melyek mintái a Városháza folyosóján voltak kiállítva. Nagy Benedek mellett Székely János Jenő készített szobormintát.

Csitáry Gramanetz Emil 1892-ben született Székesfehérváron, nyolc testvér közül hatodikként érkezett a családba. A család a Veszprém megyei Bozsokról települt Székesfehérvárra. Csitáry az elemi iskola után a székesfehérvári állami főreáliskola diákja volt, 1910-ben érettségizett, majd édesapja korai halála miatt nem vegyészmérnöknek tanult, hanem a jogi egyetem hallgatója lett, melyet 1914-ben fejezett be. Ekkor még Gramanetz Emilnek hívták, a nevét 1940-ben, a 266.166/1940. II/a. számú miniszteri rendelettel csitári Csitáry Emilre változtatták. Polgármestersége idején végig a dr. Csitáry G. Emil formátumot használta aláíráskor. A család névváltoztatása régi nemességük, és Csitári előnevük megtartásával történt.

Csitáry G. Emil 1915. július 15-én került a Városházára mint a víz- és csatornaművekhez beosztott napidíjas, előtte a jogi egyetem végzése mellett a Székesfehérvári Hírlapnál dolgozott. Később dr. Saára Gyula polgármester titkáraként tevékenykedett. 1915-ben tiszteletbeli aljegyző, 1917. májusában első aljegyző lett, két hónappal később pedig gróf Károlyi Gyula tiszteletbeli főjegyzővé nevezte ki. 1919-ben megnősült, Karl István leányát, Emiliát vette feleségül. Ezután a város főjegyzője lett. 1930-ban a városházi ellenzék megbuktatta a polgármestert, majd a tisztség megszerzéséért kemény hatalmi harc folyt. Az 1931-es országgyűlési választások árnyékában a mandátumot gróf Károlyi Gyula kapta, aki közben külügyminiszteri, majd miniszterelnöki megbízást kapott. A polgármester választás során az öt jelölt közül Csitáry nyert, és 1931-ben (december 1-jétől) lett Székesfehérvár polgármestere, 39 évesen.
A város pénzesládája nemhogy üres volt ekkor, hanem még az alkalmazottak sem kaphatták meg illetményüket. A városi Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank az előzőleg megtagadott hitelt Csitáry kérésére – apósa, Karl István támogatása mellett – megkapta.
Az ő érdeme, hogy a 7-es főút átvezetésre került a városon. Újjáépítés kezdődött a városban, megalakult a köztisztasági vállalat, a jéggyár, megnyitott a kőbánya, megépült az egészségház, a gyógyíthatatlan betegek és az úrinők otthona. A város saját villanytelepén jelentős fejlesztés történt, új turbina került felszerelésre, és ekkor alakították ki a belvárosban a légvezetékeket föld alatti kábelekre.
Már ekkor tervbe vette azt, hogy az 1938-as évben Szent István méltó emlékét az ősi koronázó város megünnepelje. Ezért már ekkor tudatosan fejlesztették a várost: a nyitott csatornákat feltöltötték, az utcákat az új kőbánya (a mai Bányató helyén) sárga köveivel burkolták. 1937-ben adták át az ország első fedett tornacsarnokát a Polgári Lövöldében. Megépült a Hadtestparancsnokság (mai Barátság háza), a Szent István Központi Elemi Iskola (mai Széna Téri Általános Iskola), a Tüdőgondozó, a Vitézi Székház, a Leánygimnázium, a Ciszterci Rend új gimnáziumának épülete, az OTI Székház, a Prohászka emléktemplom, a Magyar Nemzeti Bank épülete. Megnyílt az Alba mozi, a Prohászka emléktemplom oldalsó kultúrszárnyában a Glória mozi. Letelepedett a Vadásztölténygyár (mai Videoton), az alumíniumgyár, a Danuvia motorkerékpár-gyár, a szőlőhegyi rádióleadó. Csitáry nevéhez fűződik a strand és versenyuszoda építése, és a Rózsaligetben található savanyú vizes forrás feltárása is: először ugyanis itt szerették volna a strandot kialakítani a mélyből jövő melegvízzel, de a fúráskor 1280 méternél sem találtak melegvizet. Azonban a 90-200 méterről feltörő szénsavas víz a fúróberendezés eltávolítása után megmaradt. A vizet azóta is Csitáry-víznek nevezik. A mocsaras területet fel is kellett tölteni, a várostól bérelt földek gazdái tartozásuk fejében 1 pengőt kaptak, melyet beszámítottak a tartozásukba. A földet a mai Videoton területéről szállították ide. A város négy bérházat is építtetett. Az állami épületeket restaurálták, bontásokkal új terek kerültek kialakításra. A Városháza épületét is ekkor alakították át, bővítették. A Romkert feltárása kiemelkedő feladat volt. Új köztéri alkotásokkal bővült a város: Varkocs szobra, a Török-kút, Szent Imre szobra, Szent István szobra, Wathay Ferenc várkapitány szobra, Nagy Lajos szobra, a Hősi emlékmű Fekvő katonája, Kálmáncsai Domonkos szobra, a Magyar vitéz az 1934-1938-as időszakban került felállításra, és egy részüket 1938. május 22-én, más részüket 1938. augusztus 18-án avatták fel. Az időszak a „Csitáry-éra” elnevezést kapta. Csitáry G. Emil 1941. május 20-án kérte polgármesteri tisztsége alól a felmentést.
Csitáry G. Emil 1941-ben lett Székesfehérvár főispánja, majd a városi főispánság megszüntetését (1943) követően hadműveleti kormánybiztosként tevékenykedett, ahonnan a Szálasi-puccs után távolították el. 1945. után már nem tért vissza a politikai életbe. 1949 júniusában egy nem létező kormányrendeletre hivatkozva megszüntették nyugdíja folyósítását. Ezt követően Inotán, Várpalotán (anyagkönyvelőként), Városlődön, Herenden vállalt munkát.

Emlékirataiban, mely 2013. februárjában került megjelentetésre ünnepélyes keretek között, így fogalmaz, e sorokkal indul 72 éves korában papírra vetett írása:
„Nem életrajzot szándékozom írni. Sajnos, ennek az ideje már lejárt: akkor, mikor erről szó lehetett volna, az állandó életveszélyben semmi sem esett távolabb tőlem, mint emlékeimet papírra vetni! Pedig úgy hiszem, sok érdekességet tartogatott volna utódaim számára. Most, utólag mégis megörökítem azt a sok-sok élményt, eseményt, ami a sors kegyéből osztályrészemül jutott. Két háborút, forradalmat, ellenforradalmat éltem át, nagy külföldi és hazai történéseknek voltam tanúja, két ízben láttam összeomolni azt, amiben addig szentül hittem, és láttam újból és újból talpra állani, ha mindjárt nehezen és megtépázottan is, a magyar géniuszt.”
Írásában kiemeli, hogy hivatali ideje alatt jelentősen emelkedett a fehérvári szobrok száma is, és szerette volna még Mátyás király lovasszobrát is felállíttatni. A szobrokat úgy rendelte meg, hogy a közművek költségei között „díszvilágítás teremtése” tételt szerepeltetett. Ezt a bizottsági tagok sosem vizsgálták, a szobrok pedig sorban elkészültek, és persze díszvilágítást is kaptak. Hotrhy Miklós mellszobrát a Városházán állították ki, Erdey Dezső volt az alkotója, a kormányzó 1938-as látogatásakor külön megdícsérte, jól sikerült szobornak tartotta. Feltehetőleg a szobrot később eltávolították. Hollétéről nincs információ.

---