A Circolo "Il Faro" szervezésében megtartott 14. vergnaccói nemzetközi szobrász szimpózium 500 jelentkező közül választotta ki a résztvevőket, köztük a magyar Rostás Beátát.
A nyertes pályázók a Parco Sculture Vergnacco di Reana del Rojale parkban a szabad ég alatt faragták ki alkotásaikat (ld. archív felvételek). Az elkészült szobrok hat hónapig a Friuli-Venezia Giulia kulturális életében jelentős szerepet betöltő XVIII. századbeli kastély, a Villa Manin parkjában, majd a régió egész területén elszórva kerültek felállításra. Az Új élet azonban véglegesen a parkban maradt.
Gellér Juditnak igaza van, mikor azt írja, hogy "Hosszú utazásra kellene indulnia annak, aki szeretné Rostás Bea Piros minden eddigi munkáját megtekinteni". ^[3]
Az "utazó szobrász" vergnaccói szimpóziumon pályázó alkotását csaknem egy éve kerestem, mikor egy szép napon a szeszélyes net egy ismerősöm fényképén véletlenül a felszínre dobta. Akkor éppen nagyon messze jártam én is meg ő is. Több hónapos türelem és levelezés eredményeként, kétszeri kerülővel ugyan, de végre rátaláltam a szoborra. A mesebeli hármas jegyében a fényképek miatt egy további útra is sor került, de ahhoz már csak idő kellett.
A márványból faragott, hintaszerű mozgást és játékosságot sugalló alkotás mérete 130x160x60 cm. A hátulján enyhén sérült.

---