2004. július 24-én Taksonyban, a Szent Anna templom mellett emlékművet avattak a málenkij robotra elhurcoltak és a kitelepítettek emlékére. Az emlékművet 60 évvel azután emelték, hogy a málenkij robotra elhurcolták az áldozatokat, és 59 évvel azután, hogy a kitelepítések megtörténtek.

Taksonyból 763 főt vittek el a Szovjetunióba, közülük 196 fő már nem térhetett haza. A hazatérő elhurcoltak közül sokakat ezután kitelepítettek, akik maradtak, félelemben, rettegésben éltek. Az emlékmű avatásán negyvenhatan tudtak részt venni a valamikori elhurcoltak közül.

Az emlékművet a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Taksonyi Csoportja állíttatta. Az avatáson Györke Erzsébet megnyitóbeszéde után Hufnágel Béla, a KÉSZ helyi csoportja vezetőjének avatóbeszéde következett.

Az emlékmű rozsdamentes acélból készült keresztjének betűkkel áttört szárán Wass Albert sorait olvashatjuk. A keresztet gránit lap keretezi, alatta víz folyik keresztül, mely a Dunát jelképezi, melyen a svábok hazánkba érkeztek. Az emlékmű elején az elhurcoltak neveit olvashatjuk a mészkő talapzatba építve. A neveket oly módon örökítették meg, hogy a fémből készült lapok, amire a nevek felkerültek, mint egy könyv lapjai, lapozhatóak.

Sajnos a csorgó vízsugárról nem sikerült képet készítenem, mivel a növényzet, mely az emlékmű hátoldala felől látható, eltakarta ezt a részt, de a csorgó működött.

Az elhurcoltak, kitelepítettek nevei a tepmlomtól jobbra található kisebb épület falán egy fekete gránit táblán is feltüntetésre kerültek.

Taksonyban már 1965-ben emléket állítottak az elhurcoltak emlékére, egy jelöletlen keresztet a temetőben, melyre 1989-ben az alábbi felirat került: „A távolban elhunyt, ismeretlen helyen nyugvó szerettei emlékére állította a taksonyi nép 1965.” A templomkertben 2004-ben felállított emlékmű fő motívuma szintén a kereszt, a kereszténység legelterjedtebb jelképe.

---