Ehhez az üvegablakhoz több út is vezetett. Amikor írtam majd két hete a veszprémi székesegyház Sztehló Lili által tervezett ablakairól, találtam egy ilyen mondatot az életrajzában: "A harmincas évek második felétől stílusa archaizálódott, kifejezésmódja megfáradt, és egyre sematikusabb megoldásokat alkalmazott. A háború után készült ablakait konzervativizmus és a már bevált formulák alkalmazása jellemezte."
Itt: https://www.kozterkep.hu/adattar/lexikon_szocikk/104?kiemeles=sztehl%C3%B3%20lili
Kíváncsi voltam nagyon az egyik utolsóként alkotott művére, a polgári római katolikus, ma Nagyboldogasszony templom üvegablakára.
A segítségül hívott blogoldal azt írta, a templom mindig zárva, tehát nekem szerveznem, de legalábbis biztosan tudnom kellett, mikor lehet oda bemenni. http://templomablakanno.blog.hu/2012/10/29/polgar_nagyboldogasszony_templom#more4878116
A vasárnap reggeli mise előtti időt választottam, ezért már nyolc órakor a Miskolcra tartó buszon utaztam. Jó meleg volt egész nap, de három, Hajdú-Biharban lévő templomot néztem ki úti célnak. Csak reménykedtem, hogy szerencsével járok, és a templomok hűvösebb levegője miatt át tudom vészelni a vörös riasztást a szabadban egész nap.
Sikerült mindent lefotóznom, amit terveztem, sőt még annál is sikeresebb napot tudhattam magaménak.
A Nagyboldogasszony templomba belépve, rögtön jobb kéz felől van az a kis kápolna, ahol az alig másfél négyzetméter nagyságú (kb. 100 x 150 cm), gyönyörű ólomüveg ablakot elhelyezték 1958-ban. Próbáltam részleteket is fotózni, hogy látni lehessen az emberi alakok, és növényi ornamentika megoldásait. Sajnos hiába van az ablak alsó széle szemmagasságban (kb. 150 cm-re), a tényleges alkotó neve nem szerepelt a felületen, bárhogy keresgettem. A már említett blogoldal erről a következőket írja: "Terveinek kivitelezője javarészt Palka József, Majoros Károly, illetve Németh Ferenc voltak." Hogy ténylegesen itt, Polgáron ki készítette el a tervet, amit megálmodott, az még a templom előterében kifüggesztett igen részletes történetből sem derül ki. Igaz, hogy Sztehló Lili nevét sem említik meg egy szóval sem.
Az épület műemléki védettséget élvez: http://muemlekem.hu/muemlek?id=5380

A templomot 1858. augusztus 15-én szentelték fel. Hild József tervezte, és késő klasszicista stílusban épült meg.
1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a templom tornyát. A helyreállítást azonnal megkezdték, és 1947-ben már újra használták az épületet. A teljes felújítást csak 1958-ra fejezték be. A háborúban az oltárkép is elpusztult, de a fölötte ma is látható, 1913-ban készült két üvegablak, majdnem sértetlenül úszta meg. Azok ma is eredeti állapotukban láthatóak a templom északi végében, míg ez a kápolna a torony alatti déli részen van. A felújítás építészeti munkáit Árkay Bertalan építész, Sztehló Lili férje irányította.
A Historia Domus írása 1948-ban megszakadt, de szerintem joggal feltételezhető, hogy a templom 100 éves születésnapjához közel avathatták fel ezt az új ablakot.
Sztehló Lili 1959-ben hunyt el. A megfestett fény című könyvben azt írják róla, hogy közel 500 tervrajzát őrzi a Kiscelli Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum. Ezért a tényért került be az üvegművesek közé, mert valójában egyetlen tényleges kivitelezésben nem vett részt. De, hogy nagyon ismerte az üvegművesség minden fortélyát, azt az általam látott, és fotózott ablakok is bizonyítják.

Nem tudom, a polgáriak tisztában vannak-e azzal, hogy milyen kincs van a birtokukban, de ha jól sejtem, akkor nem. Mert a művésznő nevét kifelejtették a templomtörténetből...

---