Szeretek végig autózni az Alcsútbobozból a valamikori Habsburg-kastély, és a Cifraistálló (ma Golfklub) felé vezető úton. A hatalmas, öreg platánfák szinte alagutat alkotnak, körülölelik az utat. Érdemes lassan haladni, mert a fák közül rendszeresen őzek bukkannak elő. Mielőtt azonban elhagynánk Alcsútdoboz határát, az út jobb oldalán, a templom mellett található óvoda falában, egy félköríves szoborfülke védelmében Szűz Mária szobrát pillanthatjuk meg.

A szobrot 1996-ban állították, annak tiszteletére, hogy Klotild Mária Adél Amália száz-koburgi és gothai hercegnő (1846-1927), I. Lajos Fülöp francia király unokája, József Károly Lajos főherceg (ifjabb József főherceg) felesége Alcsútdobozon kisdedóvót létesített. A Klotild főhercegnő által létesített zárda, leányiskola és óvoda 1882. október 2-án nyitotta meg kapuit. Az alkotás felállítására Klotild főhercegné születésének 150., az óvoda alapításának 114. évfordulója alkalmából került sor. A források Klotild főhercegnő szobraként említik, egyértelmű azonban, hogy ez az alkotás egy Immaculata Mária szobor, melyet a hercegnő tiszteletére állítottak.

Az alkotás magassága 60 cm, anyaga műkő. A szobor egy félgömbön áll, lábánál kígyó tekergőzik. A szoborfülke alatt, az épület falán márványtábla látható, melynek felirata:
„Tisztelettel emlékezünk a millecentenárium évfordulóján a 150 éve született Klotild főhercegnőre 1846-1927, óvodánk megalapítójára, aki 114 éve adott otthont a kisdedóvásnak.
896 – 1882 – 1996
A római katolikus és református növendékek, leszármazottaik, és a hálás utókor.”

József Károly főherceg (1833-1905) és Klotild főhercegnő házasságkötésük után Alcsútra költöztek, a család alcsúti birtokára. A hercegi család a nyarakat Alcsúton, a teleket Fiuméban, vagy Budapesten töltötte. Egykori otthonuk, a Habsburg-kastély a II. világháborúban megsérült, mára csupán homlokzati fala áll.

Alcsútdoboz 1950-ben Alcsút és Vértesdoboz községek összevonásával jött létre.

---