Hiába ismerem viszonylag jól a várost, ezen a ponton még nem voltam soha. Vagyis keresgetnem kellett. Az állomást és a városházát összekötő Andrássy útból nyílik a Kazinczy utca. A Tűzoltóság előtt áll, ez volt az egyetlen információm a szoborról. Meglátva az alkotást, illetve a Tűzoltólaktanyát, ami természetesen az utca másik oldalán van, rögtön megértettem, miért. Viszont ezek az épületek, ami előtt az egykori kútszobor áll, fogalmam sincs, ma milyen funkciót töltenek be, mert minden kihalt volt, és tábla sem volt rajtuk.
Békéscsabán mostanában (meg mindig is) nagyon emberközpontú terek vannak; sok szökőkúttal. Szinte gomba módra szaporodnak. És még működnek is. Az Ülő nő körül is medence van, de érzésem szerint nagyon régen látott vizet a kőhölgy.
Az alkotás címe, és a felállítás évszáma sem teljesen tisztázott.
Itt: http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=408&menuparam_44=465&mtitle=F%FCrd%151z%151%20n%151 Fürdőző nőnek írják, az alkotóról szóló artendre.hu Menyecskének nevezi, az artportálon meg Ülő nő van feltüntetve.
Az alkotáson 1965, a szentendrei oldalon 1966, a város oldalán 1968. Ezek után legyen okos valaki! A szoborpályázatok között nincs az alkotás adata.
Az életnagyságnál valamivel nagyobb kútszoborra kicsit több figyelemmel lehetne a város; ha már minden más annyira gondozott arrafelé.
Az alkotó szobrász, Rajki Lászlónak egyik elsőként elhelyezett köztéri alkotása a mű.
Ja, és fogalmam sincs, mit látott az a valaki, aki a Fürdőző nő nevet adta neki... Egy nagyon is statikusan ülő női alak. A berlini múzeumban látott sumér szobrok jutottak eszembe már a helyszínen, fotózás közben.