Az erdélyi magyarság és ezen belül elsősorban Háromszék egyik jelentős müvelődésszerzője, publicistája Sylvester Lajos (1934-2012) tiszteletére állították ezt az emléktáblát szülőfalujának könyvtárának falán. Sylveszter a kézdivásárhelyi Római Katolikus Gimnázium tanulója volt, majd az 1948-as tanügyi reform után az erdészeti szakközépiskolába iratkozott be ugyanabban a városban, innen azonban közben kuláklistára tett szülei miatt eltávolították. Egy évig útépítő munkásként dolgozott, majd a kézdivásárhelyi tanítóképzőben szerzett oklevelet 1953-ban. Háromszék több községében tanító, majd tanár volt, közben 1962-ben a kolozsvári BBTE magyar nyelv és irodalom szakán tanári oklevelet szerzett. Rövid tanári tevékenység után előbb a kézdivásárhelyi művelődési ház igazgatója lett, majd a Kézdi rajoni tanügyi osztály vezetője. 1968-ban szembeszegült a Székelyföldet megosztó megyésítési elképzelésekkel, ezért eltávolították állásából.
Egy ideig a kézdivásárhelyi elméleti líceumban magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1968 novemberében Kovászna megye Művelődési Tanácsának elnökévé nevezték ki. Ötéves itteni tevékenységéhez a megye magyar művelődési életének felvirágoztatása kötődik. Ez idő alatt számos szobor felállítására, emlékházak, múzeumok, a helyi hagyományokat felelevenítő és felkaroló közművelődési egyesületek létesítésére került sor a megyében. Ő állíttatta vissza a sepsiszentgyörgyi parkban levő 1848-as emlékmű kőoroszlánjait http://www.kozterkep.hu/~/12077/1848_49_es_szabadsagharc_honved_emlekmuve_sepsiszentgyorgy_gerenday_antal_1874.html.
A nacionalista-kommunizmus felerősödésével 1973-ban elmozdították funkciójából szókimondó, a helyi magyarságért tenni akaró természete miatt. 1973–85 között a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatója, de itt a színház műsorrendje, magyarországi színházi kapcsolatai és a nemzetiségi színházi kollokviumok szervezése miatt került összeütközésbe felettes hatóságaival, az egyre agresszívebb homogenizációs törekvésekkel. 1985-ben leváltották és a Megyei Tükörhöz helyezték át, ahol elsősorban természetvédelmi kérdésekkel foglalkozott.
1989 után az akkor indult Háromszék napilap szerkesztőbizottsági tagja. Az RMDSZ háromszéki és országos szervezetének alapító és több éven át elnökségi tagja, a háromszéki szervezet elnöke, de később távozott a politikából, az EMKE ügyvezető alelnöke volt. Az említett újságon kivül több erdélyi, magyarországi, de nyugati magyar lapban is publikált elsősorban a nemzetiségi, magyarságot érintő témában.