A közelgő magyar honvédelem napja alkalmából avatták fel az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Petőfi Sándor laktanyájának díszkertjében a névadó uzsoki hős 1917-ben Ligeti Miklós szobrászművész által készített szobrát.
Avatóbeszédében dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka többek között úgy fogalmazott: „…vitéz Szurmay Sándor vezérezredes, egykori honvédelmi miniszter pályafutásának legtöbb dicsőséget eredményező haditette az uzsoki hágó oroszoktól történő visszahódítása, valamint a cári hadsereg későbbi betörései elleni védelmezése volt 1915 januárja és májusa között. Emiatt „méltán ki lehet jelenteni, hogy a legkomolyabban felkészült és a legnagyobb magyar hadvezérek közé tartozik”
*
A szobor, a kalandos körülmények közt készült, része a „Hősök arcképcsarnoka” című sorozatnak. A háború elején megbízást kapott a festő Mednyánszky, néhány jókezű grafikus, és a szobrász Ligeti, hogy járják végig a harctereket, és készítsenek portrékat a hadvezetés prominenseiről. A Monarchia által rendelt sorozatot a két fővárosban épített emlékhelyen kívánták kiállítani. Bécsben ez megvalósult, a Heeres Museumban látható belőle a jelentős rész, nálunk a Hadtörténeti Múzeumba került volna, de történelmileg úgy alakult, hogy erre nem került sor. Tudomásom szerint Szurmay szobra az első, mely nyilvánosságot kapott.
A keményvonású portré egy üléssel készült. Ligeti szerint egy ember karakterét fél óra alatt meg kell fogalmazni, mert ez idő után megváltozik a hangulata, és helyébe rendszerint unalom költözik. Az pedig nem tesz jót egy műalkotásnak.
Szurmay arca nem unalmas. Látszik rajta az uzsoki csata minden pillanata, ahol nem csak a sokszoros túlerővel, de az orosz téllel is meg kellett küzdenie. A kemény akarat, mellyel le tudta szállítani a huszárságot a lovaikról, és be tudta terelni őket a lövészárkok sarába. S ahogy szembenéz legnagyobb harcával, az intrikával, melyet dzsentri származása miatt kellett elviselnie.

---