Országjárás közben a régi kastélyok nyomában sok szép épületet találunk. Nagyrészük romos és lehangoló látványt nyújt, mások még romjaikban is emlékeztetnek régi idők pompás udvartartásaira. Legtöbbször Fertőd, Nagycenk, Keszthely és Gödöllő csodáit emlegetjük, a keleti részek szinte feledésbe merülnek. Pedig, ha Békésben felkeresi valaki a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt, igazi lenyűgöző látványban lehet része. A régi és új kastély között állították fel Wenckheim József Antal emlékművét. Az ő élettörténetét dolgozta fel Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényében.

A Wenckheim-birtok alapjait dédapja, a Felső-Ausztiában született Harruckern János György teremtette meg, aki a török elleni háborúban sikeres élelmezésügyi vezető volt, majd 30 évi állami szolgálat után III. Károlytól lovagi címet, bárói rangot, és Békés vármegye egész területét és a főispánságot kapta meg. Az apai nagyapa is hasonló karriert futott be, majd a két család Wenckheim József Ágoston és Harruckern Mária Cecilia házasságával egyesülve az ország legnagyobb birtokosaivá váltak. Közben már a grófi címet is megszerezték. A sorozatos belházasságok következtében azonban őket is elérte a szokásos átok, Wenckheim Antal Józsefnek két felesége is fiatalon meghalt, anélkül hogy utódot hagyott volna a hatalmas birtok öröklésére. Az a veszély fenyegetett, hogy egy jelentéktelen léha életű oldalági örökösé lesz a hatalmas vagyon. Ekkor a gróf szokatlan lépésre szánta el magát, elhatározta, hogy kulcsárnőjének, Scherz (Müller) Katalinnak, Krisztina nevű lányát fogja feleségül venni. Amikor a kulcsárnő megtudta, hogy a 67 éves gróf szemet vetett 22 éves lányára, azonnal felmondott és el akarta hagyni a kastélyt. A gróf azonban felvéve díszmagyarját, szabályosan megkérte Scherz Krisztina kezét. A frigy létrejött és két év múlva 1849. április 21-én megszületett Gróf Wenckheim Krisztina Annamária Regina a törvényes örökös. A boldogság nem tartott sokáig, augusztusban meghalt az édesanya, három év múlva pedig az idős gróf is belehalt a bánatba.
Az árván maradt Krisztina ismét családon belül házasodott, 1872-ben férjhez ment unokatestvéréhez Gróf Wenckheim Frigyeshez (1842. október 20. Milánó – 1912. június 25. Szabadkígyós). Házasságukból hét gyermek, három fiú és négy leány született. A fiatal pár Gróf Wenckheim Frigyes és Gróf Wenckheim Krisztina építtették az új kastélyt 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján német neoreneszánsz és eklektikus stílusban.
A kastélynak 365 ablaka, 52 szobája és négy bejárata van, előtte franciakert és szökőkutas vízmedence található. A kastélyhoz 23 hektáros park tartozik, benne Békés megye legtestesebb platánfája látható, amely a kert kialakításakor kb. 20 éves lehetett, és a gróf erdélyi birtokaiból ökrös szekerekkel szállítottak ide óriási földlabdával, menet közben folyamatosan locsolva. A park 1954 óta természetvédelmi terület.
Az épületben 1945-től 2011-ig Mezőgazdasági Iskola és Kollégium működött. 2011 óta önkormányzati tulajdonban van és hétvégén látogatható.
http://indafoto.hu/public50/image/19624789-86b5e1e2/583503

A gróf emlékére 2000. augusztus 20-án avatták fel a Weinkheim-Czigler emlékművet. A szobor tekintete a távolban látható Szent Anna kápolnára néz. Ez a klasszicista műemléki épület Czigler Antal tervei szerint 1844-ben épült. Később a mesterséges dombon álló kápolna mögé Ybl Miklós által tervezett kripta épült 1850 körül. Az itt eltemetett ősök hamvait 2008-ban az egyik leszármazott elszállíttatta, mert a kripta tetőszerkezete beázott, és a műemléki védettség miatt a tetőszerkezet felújítása bonyodalmas volt. A szobor és a kripta között egy felújított kőamforás oszlopokba foglalt kovácsoltvas kapu áll, kerítés nélkül.

Az emlékmű téglafalának hátoldalán a svájci származású Czigler Antalnak, a Weinckheim-család uradalmi főépítészének pirogránitból készült domborműve domborodik.

---