Kálmány Lajos 1882. augusztus 10-től 1885. október 15-ig Szőregen káplánkodott. Emlékére 1982. június 12-én avatták fel domborműves emléktábláját a plébánia falán, az egykori kápláni szoba ablaka mellett.
Az emléktábla az utcáról jól látható, az előkert kerítésén keresztül.

"Kálmány Lajos (1852–1919) – a magyar folklorisztika nagy alakja – munkája során többek között a népi vallásosságot és az ősi magyar hitvilág emlékeit kutatta, archaikus (apokrif) népi imádságokat gyűjtött, s nemzetközi hírnévre tett szert. A szegedi nagytájban a vallásos szövegek és hagyományok megmentését, leírását a 20. században Bálint Sándor és Polner Zoltán folytatta, a szegedi egyetem néprajzi tanszékén pedig a népi vallásosság vizsgálatának, kiindulópontjának az ő kutatásit tekintik. Életútjáról és munkásságáról több cikket, tanulmányt olvashatunk. Születésének századik évfordulóján Péter László önálló könyvet írt róla. Kálmány Lajos katolikus pap volt, s így egyházi pályája, lelkészi tevékenysége biográfiájának fontos részét képezi."

---