Jelképes oszlopcsarnok közepén álló (márványból faragott) embernagyságú Krisztus-szobor, a családi kripta fedlapjára mutat.
Gerenday Béla 1887-ben (apja halála után) vette át cége vezetését.

"A kor legjelentősebb hazai funerális produktumát a Gerenday-cég működése hozta létre. Az 1847-ben alapított sírkő-gyártó és -kereskedő cég egy konjunktúrát használt ki: a nemesség és polgárság reprezentatív síremlékek iránti egyre növekvő igényét, valamint a nemzet nagy halottai emlékének megörökítésére irányuló egyre gyakoribb kezdeményezéseket. A Gerenday-cég szerepe általában a sírkövek kivitelezése volt, de sokszor ők végezték a tervezést is. Híres, a temető különlegességeinek számító vasszerkezetű mauzóleumaiknál (a Lyka családé és Gozsdu Emánuelé biztosan a cég nevéhez köthető) azonban csak kereskedőként, vállalkozóként jöhettek szóba, mert vassal egyáltalán nem foglalkoztak. A fentebb említett fal melletti sírkövek közül biztosan az ő művük Vörösmartyé, Szalayé és Pákh Alberté, de ők készítették 1853-ban az - akkor még a Váci úti temetőben felállított - Kisfaludy-síremléket is. Az 1859-ben készült Lendvay-síremlék - amelynek megalkotásában olyan jelentős művészek működtek közre, mint Dunaiszky László és talán Feszl Frigyes - jelentette a cég első nagy sikerét. Az idősebb Gerenday Antal 1864-ben adta ki cége sírkő-albumát, amelyben gyártmányai egy részét neves személyiségek általa készített síremlékeivel reklámozta. Egy-egy új sírkő-típusának képe sokszor a lapokban is megjelent."

---