A Mesélő bányász hamarosan ötven esztendős lesz. 1964-ben állították, a szeptember első hétvégéjén tartott Bányásznapon. A szobor érdekessége, hogy valós személyről – Pataki Gyula bányászról – mintázták. A bányászról fotókat készítettek, és ez alapján dolgozott Győri Dezső szobrászművész. Története miatt nevezik mesélő bányásznak.

A szobor állításakor még nem létezett a település, Kincsesbánya 1966-ban lett önállóvá. Azonban már 1963-ban felmerült a szoborállítás igénye, az akkori bauxit bánya területén. Fontos volt, hogy valahol megtarthassák az ünnepeket, letehessék az emlékezés koszorúit. Így az akkori bányaigazgató Tatai Mihály el is indította a szoborállítás folyamatát. Rotter Lajos amatőr fotós elkészítette a teljes vájárfelszerelésbe öltözött Pataki Gyula fotóit, a fotók alapján Győri Dezső elkészítette a gipszmintát. A szakmai zsűri túl élethűnek tartotta az alkotást, és kifogásolta azt. Az alkotás nem felelt meg az akkori elvárásnak, az idealizált szocialista munkás formájának. Végül Budapesten elkészült a szobor, és közben felállításának helyén mélybenyúló talapzata is. 1964-ben pedig felavatták a szobrot a kincsesi bánya területén.

A bányát 1999-ben bezárták, ezt követően felmerült a szobor áthelyezésének lehetősége. A szállítási nehézségek miatt azonban nem került sor az áthelyezésre, és természetesen a volt bányászok – köztük Pataki Gyula – sem értettek egyet a szobor elmozdításával. 2004-ben a szobor környezetét rendbe tették, az önkormányzat és vállalkozók támogatásával, valamint a településen élők munkájával. Ekkor került kialakításra a szobor hátterében az iszkai altáró méretarányos mása, melyben ideiglenesen elhelyeztek egy alumínium Szent Borbála szobrot.

A szobor állapota rendkívül jó. Környezetében részben elhagyott, részben felújítás alatt álló, részben már felújított épületek állnak.

A szobor talapzatán levő táblán 22, a bányában balesetben elhunyt bányász neve olvasható.

Az alkotás jelzése: Győri D. 1964

---