A kereszt eredetileg a rumi Szent László templom mellett állhatott. Itt volt a község ősi temetője, a templom pedig a Rumy család temetkezési helye volt. A kereszt 1981 után került át a község új köztemetőjébe.
Az állítás évszámából (1790) gyakorlatilag egyértelműen megállapítható, hogy az állíttató nem lehetett más, mint a Rumy család akkori feje, Rumy József.
A négyszögalapú oszlopon egy igen szép fájdalmas anya ábrázolás látható
Az oszlopon az R. betű alatti két címer egyike a Rumyaké, a másik valószínűleg Rumy József első feleségének, felsőbüki Nagy Magdolnának családi címere.
A Rumy család nevét a Rumy serleg körül kialakult, 1888-ban kirobbant országos botrány tette ismertté. Bár a serleget az utolsó tulajdonos, Rumy Miklós végrendeletében a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyta, az értékes tárgyat mégis Karl Mayer Rotschild frankfurti műgyűjtőnek adták el. A serleg 2005-ben egy New York-i aukción tűnt fel, akkor az új tulajdonos 710 400 dollárt fizetett érte.
A Rumy billikom magyarországi történetét Papp Júlia művészettörténész írta meg.
Az oszlopon a Rumy család címerének egy olyan változata látható, amelyben nem csak a nagy serleg, hanem a család tulajdonában lévő két másik serleg (az "iker serleg") is szerepel. Papp Júlia tanulmánykötetében a Rumy Lázár (1700 - 1773) hamvai felett mondott gyászbeszédből idéz: "harmadik Duruslaus, Sigmond királytól pohárnokjainak vicze – fő -mesterévé választatott, kit is hív szolgálatjáért három aranyból, ezüstből álló hét fontot nyomó királyi pohárral megis ajándékozott, melyet most is nemesi czímerében mint királyi jeles ajándékot visel és becsül ezen tekintetes familia."
A beszédet Rumy Lázár fia, Rumy József nyomtatásban is kiadta.
Nem a rumi temetőben álló kereszt az egyetlen műalkotás, amely Rumy József nevéhez köthető. 1802-ben Torony községben szobrokkal díszített új oltárt készíttetett.

A Rumy-kereszt helyi védelem alatt áll.

---