Czutor Béla cigánymuzsikus, aki Béla cigány néven vált ismertté, félalakos domborművét a róla elnevezett utca sarki épületének falán helyezték el.

" Az ifjú Béla cigány előbb édesapja bandájában muzsikált, majd alig másfél évig Fehér Poldi, a vásárhelyi születésű hegedűművész és cigányprímás zenekarában, Makón játszott. A mindössze írni-olvasni tudó, három elemit végzett fiatal muzsikus ekkor ismerkedett meg a kottaolvasással. Béla lázasan tanult, itta a zeneelméletet. Utolsó mestere Giovanni Ferenc volt. Hamarosan fölfigyelt rá Balázs Kálmán, a híres pesti cigányprímás is, és fényes karriert ígért neki a fővárosban. Béla azonban hű maradt szülővárosához és az itteni elismeréséhez."

Czutor Béla cigányprímás (1863-1909) kezében hegedűjével tekint a járókelőkre. Sírja a vásárhelyi Katolikus temetőben van.

---

Czutor Béla cigánymuzsikus, aki Béla cigány néven vált ismertté, félalakos domborművét a róla elnevezett utca sarki épületének falán helyezték el.

" Az ifjú Béla cigány előbb édesapja bandájában muzsikált, majd alig másfél évig Fehér Poldi, a vásárhelyi születésű hegedűművész és cigányprímás zenekarában, Makón játszott. A mindössze írni-olvasni tudó, három elemit végzett fiatal muzsikus ekkor ismerkedett meg a kottaolvasással. Béla lázasan tanult, itta a zeneelméletet. Utolsó mestere Giovanni Ferenc volt. Hamarosan fölfigyelt rá Balázs Kálmán, a híres pesti cigányprímás is, és fényes karriert ígért neki a fővárosban. Béla azonban hű maradt szülővárosához és az itteni elismeréséhez."

Czutor Béla cigányprímás (1863-1909) kezében hegedűjével tekint a járókelőkre. Sírja a vásárhelyi katolikus temetőben van.